A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
megyék közé tartozik, ami ismét csak az áruellátás terén jelentkező igények növekedését jelenti, tehát újabb problémákat. De nemcsak a húst illetően jelentkezett nehézség az igények kielégítésénél. Hasonló volt a helyzet a tej, a zöldség, a burgonya stb. ellátása területén is. Pl. Veszprém város 1951 októberében sem kapta meg még a hivatalosan megállapított keretet sem húsból, sem tejből. 22 " Helyesen hangsúlyozta a megyei tanács vb 195 L május 29-i ülése, hogy nagy gondot kell fordítani az ipari üzemek, építkezések ellátására, de az áruellátásban jelentkező hiányosságok jelentős részén a tanács saját erejéből nem tudhatott javítani. Természetesen vannak olyan hibák is, amin lehetett volna segíteni az áruk ésszerűbb, szervezettebb elosztásával stb. 27 A kérdés megoldását csak még égetőbbé tette, hogy 1952 elejére 25—30 százalékkal emelkedett a dolgozók vásárlóereje a megyében. 228 Szorosan kapcsolódik a lakosság áruellátásának kérdéséhez a helyi ipar problémája, hiszen a lakosság mindennapi életében jelentkező javítások, szolgáltatások ellátására a nagyipar képtelen. A helyi ipart illetően két káros nézettel találkozhatunk. Az egyik a már más vonatkozásban említett hatásköri probléma. A felsőbb szervek viszonylag kevés vállalatot adtak át a tanácsok hatáskörébe, e téren is alapvető változás csak 1957 után következett be. 229 Másrészt a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok elsősorban nem a lakosság szükségleteinek kielégítésére dolgoztak, a minisztériumok által leadott tervek teljesítése kapaoitásiukat szinte teljes egészében kimerítette. 230 Sőt maguk a tanácsi helyi ipari vállalatok sem akartak sok helyen munkaigényes, -apróbb közszükségleti cikkek gyártására átállni, mivel ez több munkát és alacsonyabb termelési értéket eredményezett volna. 231 Nehezítette az igények jobb kielégítését a magán kisiparral szemben alkalmazott hibás országos politika. Pl. Veszprém megyében 1950-től kezdve a tanács nem adott ki új kisipari igazolványt, sőt 1951ben 91ret vissza is vont. 232 Ugyanakkor a lakosság szükségleteinek kielégítésére a kisipari termelőszövetkezetek még nem voltak képesek. 1951-ben mindössze 10 kisipari termelőszövetkezet volt a megyében, számuk 1952-ben is csak 68-ra emelkedett. Ez még így is nagyon kevés, pedig azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek tervük 51 százalékát fordították csak a lakosság szükségleteinek kielégítésére. 233 A hibák ellenére jelentősen fejlődött a megyében a helyi ipar is. Ezt bizonyítja olyan adat, hogy míg pl. 1950 III. negyedévben 181 000 Ft-ot, addig 1953 III. negyedévben 4 860 000 Ft-ot használhattak fel a tanácsok a helyi vállalatok nyereségéből. (A tanácsok működésük első három évében 124 000 000 Ft értékben esziközöltek beruházásokat.) 23 '* A megyei tanács költségvetésének jelentős százalékát fordította kulturális és egészségügyi kiadásokra. Pl. az 1951-es költségvetésből 17 611 250 Ft-ot (40 százalék), az 1954-es költségvetésből 122 238 400 Ft-ot (45 százalék). Ez utóbbinál kulturális célra fordítotok 63 175 100 Ft-ot. 235 Milyen eredmények születtek ennek nyomán? Az óvodák számának emelése lehetővé tette, hogy az óvodásak számát az 1950-es 2700^ról 1953-ra 4300-ra emeljék. A középiskolásak számára az 1950/51-es tanévi 2838-ról az 1953/54-es tanévre 4200-ra emelkedett. 1950-ben 5 kultúrotthon volt a megyében, 1953-ban már 4 járási és 173 községi kultúrotthon. 1950-Лэеп 35 mozi, 1953-ban 201, 1950-ben 45 falusi népkönyvtár, 1953-ban 1 megyei, 3 járási és 263 községi könyvtár működött. 230 Emelkedett a kultúrműsorok száma. Míg 1952 novemberben 285 előadás volt 20 500 nézővel, addig 1953 novemberben 314 előadás volt 37 700 nézővel. A kultúrotthonokban 1954 elején 178 szakkör működött. 237 Nem von le a tanácsok e téren szervezett érdemeiből semmit az, hogy előfordultak olyan esetek is, mint pl. ami Bakonycsernyén történt, ahol a községi tanács azzal utasította el a falusi könyvtár létrehozását: „..mással is elég dolgunk van, nemhogy még a könyvtár is gondot okozzon." 233 Vagy pl. Tihanyban elvették a könyvtár helyiségét. 239 Szép eredmények születtek az egészségügy területén is. A tbc-ihalálozás a megyében 3 év alatt 45 százalékkal csökkent. 56-tal nőtt a tanácsok felügyelete alá tartozó kórházak ágyszáma. A tanácsok javaslatára 16 új üzemorvosi rendelőt hoztak létre. 2 ™ A tanácsok munkastílusának kérdését három vonatkozásban célszerű megvizsgálni. Egyrészt a tanácsok kapcsolatát a legfelsőbb állami szervekkel, másrészt az alsóbb- és felsőbbfokú tanácsok kapcsolatát, végül a tanácsoknak a lakossággal kapcsolatos ügyintézési módját. A három kérdés egymással szoros összefüggésben van. A legfelsőbb állami vezetés és a tanácsok kapcsolatára alapvetően rányomta bélyegét a túlzott centralizációs törekvés. Ebből adódtak a korábbiak271
