A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
A hozzászólások alakulása: 10 ' 1 Községi Járási il 11 и •н в Ebből « is ?• .1 au Ц ЧЯ н N M Щл Ebből rí со S .1 1953 május 1457 754 278 — 8 7 — 1953 szeptember 1526 1777 231 150 413 416 95 89 8 7 19 > 1954 szeptember 1526 1777 231 150 413 416 95 89 8 7 20 Városi Megyei â g) N Ki Ebből 43 я If i и О чй Ebi i -а i — i Г-Н щ > 3Ő1 â g) N Ki ад g •— i > i 1 9 43 я If i и О чй Ebi i -а i — i Г-Н щ > i > а 1953 május — — — 8 1 1 1953 szeptember 86 1 18 8 — — 1954 szeptember A még meglevő hiányosságok abból adódtak, hogy még ebben az időben sem foglalkoztak a legtöbb tanácsülésen kellő súllyal a helyi problémákkal. Ennek a helyes elvnek a felismerése tükröződött a 115—1/1953. II. 4. В. M. sz. rendeletben, mely előírta, hogy a begyűjtéssel és az aktuális mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó napirendi pontok mellett más gazdiasági szervező, kulturális, nevelő feladatokkal is foglalkozni kell, s lehetőleg minden ülésen szerepeljenek községpolitikai kérdések is. A hozzászólások, ezen belül a javaslatok számának lassú növekedése mellett az egészséges irányba történő fejlődés más jeleivel is találkozhatunk.- Jobban bírálják már a vb munkáját, mint korábban. Pl. Somlójenőn felvetették, hogy nem történt meg az utak, hidak javítása, pedig erre ígéretet tett előző tanácsüléseken többször a vb. Sümegprágán a vízellátás megoldatlanságáért bírálták a vb-t. 105 Az ilyen bírálatok nyomán került a korábbiaknál fokozottabban előtérbe az a követelmény, hogy a vb a tanácsüléseken számoljon be az előző tanácsülés határozatainak végrehajtásáról, másrészt az a feladat, hogy, a tanácsülések határozatait a tanácstagok kisgyűléseken ismertessék a lakossággal. 106 A tanácsülések látogatottsága növelése érdekében a másik út lényegében felszíni kezelést jelentett. Sok helyen kultúrműsort iktattak be az ülés elejére. Ez meglehetősen elterjedt és dicsért intézkedés a tárgyalt időszakban. Arra a helytelen nézetre utal, mely csupán külsőségekre, látszateredményekre törekedett. Olyanokra pl., hogy a tanácstagok és érdeklődők létszáma a tanácsüléseken minél nagyobb legyen. Ami a vendégek tanácsüléseken való részvételét illeti, a kérdés pozitív és negatív oldalaira egyaránt fel kell figyelni. Egyértelműen helyeselhető az, hogy a tanácsülések zömmel nyilvánosak, itt bárki a lakosság köréből mint érdeklődő megjelenhetett. Ez még olyan szempontból is jó hatású volt, hogy a választók jelenléte feltétlenül nagyobb aktivitásra serkentette a tanácstagokat (különösen fennáll ez a körzetenkénti választás esetén). Nem helyes viszont, hogy egyik legnagyobb pozitívumnak tartották az igazgatási szervek, ha valahol az érdeklődők száma 100 fő fölé emelkedett. 107 Nézetünk szerint nagyon fontos, hogy kisgyűléseken, tanácstagi beszámolókon minél többen részt vegyenek, viszont tanácsülésen az érdeklődők túl nagy száma nem kívánatos és nem is egészséges. Ilyen esetekben ugyanis tanácstagok és érdeklődők között elmosódik a határ. Különösen akkor történik ez, ha az érdeklődőknek meg is adják a felszólalásira való jogot — s ez általában így történt. 108 Ezzel a tanácsülés népgyűléssé válik. Ennek károsságát példák sora bizonyítja. 109 Nem kívánatos tehát az érdeklődők túl nagy száma, mert gátolja a tanácsülést tényleges feladatainak gyakorlásában. De nem is egészséges, mert néhány ritka kivételtől eltekintve nem a tanácsülés iránti spontán érdeklőódás állt mögötte. Ezt bizonyítják olyan példák is, mint az, hogy Felsőőrsön kb. 110-en jelentek meg, de hozzászólás egy sem volt. 110 Lényegében a reprezentációs tanácsülések szervezésére való törekvést erősítette a Belügyminisztériumnak a tanácsülések közti versenyre való felhívása. A versenyben olyan eredményeket pontoztak, mint: hány tanácstagot hívtak meg személyesen a vb tagok, hány tanácstag jelent meg, volt-e kultúrműsor, milyen volt a dekoráció, vagy pl. minden hozzászólás két pontot jelentett a versenyben. 111 Ennek az intézkedésnek a hibáit a későbbiekben a felsőbb szervek is felsmerték, s a versenymozgalmat a tanácsülések között leállították. 112 A reprezentatív tanácsülések szervezésére való törekvés talán legkirívóbb példája, hogy 15 községben minta tanácsülést szerveztek a községi tanács 259
