A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

tása stb. De szerepe volt annak is, hogy a tanács­tagok ilyen jellegű munkában járatlanok, tapaszta­latlanok voltak. Az előkészítési munkák menete során szeptember 20-án megalakulták a választási bizottságok, melyek feladata a választások irányítása, a választások tör­vényességének biztosítása és az eredmények kihir­detése volt. Ezt követte október 15-én a szavazat­szedő bizottságok létrehozása. Megtörténtek a tech­nikai jellegű előkészítések befejező munkálatai is: ismertették az újságokban, hogyan kell szavazni, biztosították a termeket, urnákat stb. Gondoskodás történt arról is, hogy a választókat kultúrműsor szórakoztassa. E munkákkal párhuzamosan újságon keresztül, kisgyűléseken (pl. Ajkán közel 30, Várpalotán 7 helyen tartottak kisgyűlésit), 45 népnevelők segítsé­gével folyt a választási agitáció a Népfront jelöltek megválasztásáért. A választási agitációt békeagitá­cióval kapcsolták össze. Választási nagygyűlések zajlottak le Veszprémben, Keszthelyen, Pápán, Sü­megen, Devecserben stb., melyek egyben békenagy­gyűlések is voltak. 46 Üzemi, iskolai és honvéd kultúrbrigádok járták a községeket, ahol szívesen fogadták őket/' 7 A me­gyei újság szeptember—októberi számai szinte ki­vétel nélkül hírt adnak vállalásokról, versenykihí­vásokról a tanácsválasztások tiszteletére. Természetesen voltak olyan emberek is, akik kö­zömbösen néztek a tanácsválasztások elé. Erre utalt a keszthelyi járási tanács végrehajtó bizottságának ülésén elhangzott felszólalás; mely a községekben helyenként meglevő közömbösség megszüntetésére hívta fel a figyelmet. 48 Másak, akik a régi közigazgatástól csak rosszat tapasztaltak, bizalmatlanok voltak mindennel szem­ben, ami a „községházával" kapcsolatos —- és a ta­nácsok hosszú és jó működése volt szükséges ah­hoz, hogy ez a Bizalmatlanság feloldódjon. Ezt a bizalmatlanságot akarták elsősorban céljaikra fel­használni az ellenséges erők. Jelentkezett a megyé­ben is az a nézet, hogy a tanácsok létrehozását kö­vetően nem lesz szükség közigazgatási tisztvise­lőkre. Vagy Csabrendeken azt a rémhírt terjesztet­ték, hogy az összeíró-lapok kitöltése a szavazatok leadásával egyenlő. 49 Más helyen a tanácstagjelöl­tekei; igyekeztek a tisztség vállalásáról lebeszélni, s volt, amikor nem is eredménytelenül. 50 A fent vázolt körülmények között érkezett el ok­tóber 22->e, a tanácsválasztások napja. Reggel 7 óra­kor kezdődött a szavazás. Verseny alakult ki azért, hogy hol fejezik be elsőnek a szavazást. 7 óra 20 perckor érkezett a jelentés: Óbudavár minden vá­lasztója leszavazott. 10 órára már 48-ra emelkedett azon községek száma, ahol a szavazást befejezték. A járások között a balatonfüredi lett az első. A szavazás eredménye a megyében a következő volt: választágra jogosult 222 845 leszavazott 215 932 (96,9%) a Népfrontra szavazott 210 108 (97,3 %) a Népfront ellen szavazott , 987 (0,5 %) érvénytelen szavazat 4 837 (2,2%) 51 A Népfront jelöltjei tehát elsöprő győzelmet arat­tak. Az országos eredményeknek kb. megfelelőek voltak a Veszprém megyei eredmények (országosan a szavazók 97,8 százaléka adta szavazatát a Nép­frontra). A választásokat követően a rendelkezéseknek megfelelően október 26—27-én tartották alakuló ülé­seiket a községi tanácsok, ahol a vb-ket is megvá­lasztották. Ezek az ülések általában a Népfront ál­tal javasolt végrehajtó bizottságot választoitták meg, ez pedig a javasolt elnököt/ elnökhelyettest és tit­kárt. Természetesen akadtak olyan helyek is, ahol a választás eltért az eredeti javaslattól. 239 községi tanácsnál 10 helyen választottak a javaslatitól elté­rően más elnököt, 2 helyen más elnökhelyettest és 25 vb tagot cseréltek ki. 52 Ezek a változtatások több­ségükben helyesek voltak, s a tömegek aktivitásá­nak, a tanácsok iránti érdeklődésének megnyilvá­nulásai voltak. Csupán néhány helyen jelentkeztek olyan problémák, hogy személyi ellentétek, illetve az elnöki funkcióra való pályázás miatt klikkek alakultak a vb tagok választásánál, vagy felléptek a javasolt személyek megválasztása ellen. 53 Ugyancsak a községi tanácsülésekkel kapcsolato­san jelentkeztek olyan problémák, hogy egyes ta­nácstagok nem akarták elfogadni a megbízatást. Ilyen eset volt pl. Bében, ahol az ellenséges propa­ganda hatására tizenöten nem akarták vállalni a megbízatást. 54 De a községi tanács üléséken nem ezek voltak az általános, jellemző vonások. Az öröm, a választással való egyetértés szép példáit találhattuk pl. Csajá­gon, Mezőlakon, ahol a megválasztott vb tagokat a levegőbe emelve éltették a jelenlevők. 55 A községi tanácsok után •október 30—31-én min­denhol megalakultak ünnepélyes tanácsüléseken a járási és városi tanácsok is, november 8-án pedig a megyei tanács. A községi tanácsokhoz hasonlóan 251 ''

Next

/
Thumbnails
Contents