A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
csók feladata a választások technikai, adminisztrációs előkészítése, a politikai munka pedig a párt és a töimegszervezetek feladata.-'- Sőt volt olyan nézet is, mely nem is látta a tanácsválasztások politikai jelentőségét, adminisztratív feladatnak tartotta, amit meg kell csinálni, „ha már bent van az Alkotmányban." 33 Mások a választási harcot az 1949-es országgyűlési választások sikere következtéiben hajlamosak voltak lebecsülni. Az ilyen „fog ez menni" hangulat veszélyességére mutatott rá a pápai járás vb ütós, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy az elbizakodottságot az ellenség könnyen kihasználhatja. A keszthelyi járási vb ülésén ugyancsak annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a közigazgatási dolgozók erejükhöz mérten vegyék ki szerepüket a politikai munkából. :w Egyes helyeken a tanács az adminisztrációs munkára sem fordított kellő gondot. Pl. Pápán a választók összeírásánál egy egész utcát kihagytak, a zirci járásban voltak olyan községek, ahol csak a lakosság 50 százalékát írták össze. 35 A választói névjegyzékek összeállításánál sokkal bonyolultabb feladatot jelentettek a jelölések. A megyében 14 222 tanácstagot kellett jelölni. Ehhez járult még a póttagok száma. A központi irányelveknek megfelelően a tanácstagok 60—70 százaléka pártonkívüli, kb. 30 százaléka nő, 20—25 százalékának pedig 25 évnél fiatalabbnak kellett lennie. A lakosság minden rétegét képviseltetni kellett a tanácsokban. 31 ' Mennyiben sikerült ezeknek az elveknek eleget tenni? A válaszadásnál természetesen nem szabad mereven ragaszkodni a fenti keretszámokhoz, hiszen azok mint keretszámok kisebb eltérést megengednek. Másrészt figyelembe kell venni azt is, hogy a párt politikájában jelentkező baloldali elhajlás a tömegek lebecsülésében is kifejeződött. Ez azt jelentette, hogy nem támaszkodtak eléggé a tömegekre, legjobb esetben is kampányfeladatok megoldásába vonták be őket. Éppen azért ilyen széleskörű káderkiválogatási feladat, amit elég rövid idő alatt kellett végrehajtani, igen nehéz munkát jelentett. Már eleve magában hordta annak veszélyét, hogy több esetben a legjobb szándék ellenére sem a megfelelőbbek kerülnek be tanácstagnak. Ehhez járultak hozzá még a kiválogatás során jelentkező hibák. Pl. a balatonfüredi járásban öt községben kevesebb tanácstagot javasoltak az előírtnál. Az indokolás az volt, hogy itt sok a kulák és a nyugdíjas — még felsőbb szervek személyes beszélgetése során sem akarták belátni az egyik 250 3200 lakosú községben, hogy helytelen az az álláspont, hogy 81 tanácstag helyett csak 51 megfelelő jelölt található a községben. 37 Néhány helyen a pártonkívüliek arányszámát tartották magasnak, pl. a tapolcai járásban. 38 Az ilyen álláspont lényegében azt jelentette, hogy helyenként nem ismerték fel a pártonkívüliek mozgósításában rejlő hatalmas erőt, lemondtak ezek mozgóisításárói. Ugyancsak baloldali, szektás nézetek jelentkeztek pl. a devecseri járásban, ahol a középparasztok jelölését hanyagolták el. 3:) Szintén a devecseri járásban jelentkezett az a helytelen nézet, hogy más községből vagy járásból akartak elnökjelöltet hozni/' u Ez a javaslat felmerült a keszthelyi járásban is a vb ülésen, de ott e nézetet a többség azonnal elítélte/' 1 Más helyeken a fentiekkel ellentétben nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a jelölt politikai szempontból megfeleljen. így fordulhatott elő, hogy olyan személyt is javasoltak, akiknek nem volt választójoga. 42 Felületes, kapkodó munkára utal az a tény, hogy a jelöltek névjegyzékének összeállítása előtt több helyen nem beszéltek erről az érdekeltekkel. Így fordult elő, hogy a balatonfüredi és a zirci járásban egyesek nem akarták vállalni a jelölést. Egyes helyeken beszéltek ugyan a jelöltekkel, de pl. az elnökjelöltnek nem magyarázták meg, hogy ez függetlenített funkció. Ez történt Kislődön és Veszprómpinkócon. Más elnökjelöltek viszont azért húzódoztak e tisztségtől, mert a jegyző a jövendő adminisztrációs feladatok túlzó ecsetelésével ijesztette el őket/' 3 A jelölésekkel kapcsolatos hibáknál kell még azt megemlíteni, hogy egyes helyeken, elsősorban községekben húzódoztak a nők jelölésétől. Ez volt a helyzet pl. Borszörcsökön. Néhol a fiatalok jelölésétől idegenkedtek, máshol viszont ezt a kérdést helytelenül értelmezve 16—17 éveseket is jelöltek, holott a korhatár 20 év volt/' 4 Ugyanakkor, amikor rámutattunk ezekre a hibákra, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a jelöléseiket nemcsak ezek, sőt elsősorban nem ezek jel-. lemezték. A jelölések alpajában véve helyesen történtek. Zömükben becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek kerültek be a tanácsokba. Igaz, hogy a jelöltek nem mindegyike váltotta be a hozzáíűzött reményeket, de ebben szerepe volt olyan tényezőknek is, mint a helytelen gazdaságpolitikai és politikai irányvonal, az igazgatási szervek túlsúlyra ju-