A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

lül beszolgáltató gazdákat hirdetőtáblán felsorolták és a községben dobszóval közhírré tették.

2

''

13 A pápateszéri NB a szántási és vetési munkálatok hatékonyabb eHenőrzése és szorgalmazása érdekében újjáalakította a termelési bizottságot, megalakította az ún. „dűlőfelelős" bizottságot, melynek, kötelességévé tette, hogy „a község mezőgazdasági művelés alatt álló területeit állandóan ellenőrizzék és a szerzett tapasztalatokról az illetékes közigazgatási és rendőrhatóságoknak lelkiismeretesen tegyenek jelentést."

26

'

5 Az őszi szántással kapcsolatos feladatokból azonban a NB-ok nem vették ki megfelelően részüket. A vármegyei NB ülésén — ahol a vármegye mezőgazdasági helyzetét tárgyalták meg — a MDP megyei titkára részletesen elemezte a NB-ok ezirányú munkáját és a rájuk váró további feladatokat.

265 A vármegyei NB erre felhívta a helyi NBokat az őszi munkák szorgalmazására és ellenőrzésére. A megtett intézkedések hatása rövidesen mutatkozott: az őszi munkák nagyobb lendülettel folytak és az őszi szántást az előirányzott területen 122 százalékban teljesítették.

266 A NB-ok mellett az 1948 nyarán létrehozott népi bizottságok (a koalíciós pártok vezető tagjaiból, az UFOSZ és FÉKOSZ helyi vezetőiből, a közellátási ügyeik előadójából és a községi jegyzőiből álltak), — melyeket a cséplés ellenőrzésére és a beszolgáltatás szorgalmazására hoztak létre — töltöttek be kiemelkedő szerepet a mezőgazdasági feladatok irányításában és ellenőrzésében. 1948 tavaszára a népi demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövése lényegében befejeződött. Kezdetét vette a proletárdiktatúra és a szocializmus építésének korszaka. Ezek a nagyjelentőségű gazdasági, társadalmi és politikai változások szükségessé tették, hogy a NB-ok is változáson menjenek át, összetételük jobban megfeleljen az osztályerőviszonyokban végbement változásoknak. Ennek felismerése vezette a vármegyei NB-ot, amikor 1948 április 9-én elrendelte a NB-ok újjászervezését. Az újjászervezés szükségességét a következőkkel indokolta: „A NB-ra váró feladatok fontossága szükségessé teszi, hogy a NB-ok életképes, valóban a népi demokratikus szellemben működő, a NFF-'ba tömörült 4 kormányzópárt programját képviselő, aktív politikai szervekké váljanak."

267 A NB-ok újjáalakítása meg is hozta az eredményt. A MDP vármegyei bizottság véleménye szerint „... Az újjáalakított NB-ok 95 százaléka megfelel a demokrácia követelményeinek és befolyásunk alatt vannak."

268 Az újjászervezés éles osztályharcban történt és a reakciós elemek eltávolítását eredményezte. Noszlopon pl. a kisgazdapártiak nem jelentek meg az újjászervezés alkalmából megtartott gyűléseken, így a NB-ot nélkülük alakították meg.

269 Mezőszdlason a MDP, a FÉKOSZ és UFOSZ egységesen állást foglalt amellett, hogy „A NB-ba csak olyan tagok delegálhatok, akik a demokrácia 3 éves fennállása óta bebizonyították demokratikus érzelmüket", és kifogást emelt a FKP két tagja és a NPP három tagja ellen, mert „a demokratikus követelményeknek nem feleltek meg."

270 A FKP reakciós képviselője kifogásai ellenére történt a NB újjáalakítása. Eme a FKP reakciós elemei akadályozták a megválasztott demokratikus érzelmű FKP és NPP tagok részvételét. Nem került be egy volt nyilas és a Parasztszövetség eszméinek szószólója. Berhidán a kisgazdapárti volt NB-i titkár azzal próbálta szabotálni a NB működését, hogy a NB körbélyegzőjét és jegyzőkönyvét nem akarta átadni hosszabb időn keresztül. Nagyvázsonyban kizárták a NB-i tagok közül gr. Zichy Pál egyik volt botos ispánját, Városlődön a Barankovits-párti esperes plébánost stb.

271 A NB-ok nagy többsége az újjászervezés után kommunista vezetés alá került. Pl. Bakonysznetlászló, Mezőszentgyörgy, Siómaros, Herend, Hajmáskér. A többi párt delegátusa is túlnyomórészt becsületes, demokratikus gondolkodású kisember volt. A Választás eredményei egyértelműéin igazolják azt a következtetést, hogy az újjászervezés után újfajta NB-ok alakultak meg. Tagjainak többsége kommunista volt. De a többi bizottsági tagok nagy többsége is híve volt a szocializmus építésének. A két munkáspárt egyesülése után a MDP kétszer annyi helyet kapott. . Az újjászervezés után az ország gazdasági, társadalmi és politikai helyzetében végbement nagy jelentőségű változások hatására a NB-ok működésében spontán módon új lendület indult meg — ellentétben a központi intézkedésekkel, amelyek a NB-ok megszüntetését készítették elő (a MDP 1948 május 9-én nyilvánosságra hozott programnyilatkozata a NB-okról említést sem tesz). A felsőőrsi NB elfogadta a községi tűzoltóparancsnok lemondását és helyette mást választott meg egyhangúlag tűzoltóparancsnokká. Egy-két NB a vármegyei NB felhívására — hogy a maguk hatáskörében kövessenek el mindent az eddigi pártalapokon működő ifjúság közös együttműködése érdekében és adjanak meg tőlük telhetőleg minden 234