A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

támogatást az ifjúság új szervezeteinek eredményes munkájához — kimondta a pártalapokon álló ifjúsági egyesületek feloszlatását és megalakította az EPOSZ-t A nagyvázsonyi NB ezenkívül kijelölte az ifjúsági és sportvezetőt. Az EPOSZ, illetve a MNDSZ részére tanácskozó helyiséget is kijelölt. A sport és játszótér céljára a Zichy-féle kastély parkjának réttisztását jelölte ki. Felsőőrsön a NB választotta meg a helyi EPOSZ S. E. vezetőségét is. A NB-ok öntevékenyen számos helyi probléma megoldásában közreműködtek. A bakonyszentlászlói NB pl. vonatközlekedésii ügyben (Győir felé nem volt közlekedési lehetőség) küldöttséget menesztett a közlekedési miniszterhez. Ugyanez a NB az UFOSZszal együtt utána járt a Vármegyei Földhivatalnál annak érdekében, hogy az EPOSZ-nak helyiséget szerezzen. A NB nagy tekintélyére utal az, hogy. Városlőd tűzoltóparancsnoka táncmulatságra a NBtól kért engedélyt. A pápai NB december 30-án átírt a rendőrséghez, hogy a járdáik tisztántartását és felhintését a legszigorúbban ellenőrizzék, a mulasztókat szigorúan büntessék meg és nevüket a helyi lapokban közöljék. Szigorú ellenőrzésre hívja fel a rendőrséig figyelmét az elszaporodott mezei falopások miatt. Egyben bírálta az egyes rendőrőrszemek munkáját, akik nem álltak hivatásuk magaslatán. Balatonalmádiban a NB a prostituáltak és a munkaikerülők ellen indított eljárást, melynek eredményeként a rendőrség az illetők ellen szigorúan eljárt és eltávolította őket a községből. Érdemes felfigyelni a dátumra is: ez 1949 január 28-án történt, három nappal a NB-ok országos feloszlatása előtt.

272 Jelentős a NB-ok kulturális tevékenysége is. A Tanácsköztársaság pápai mártírjainak Devecserből történő hazaszállításáról, a devecseri vértanúk emlékművének felállításáról, a vértanúk kegyeleti tárgyainak összegyűjtéséről és megfelelő helyre* történő helyezéséről tárgyalt és intézkedett több ízben is a Pápa városi NB. A vértanúk hazahozatalára, az emlékmű felállítására sor került.

273 A zirci mozibérlő az 1947—48-as évadban mindössze egy haiadószellemü filmet játszott. Emiatt a NB elnöke elmarasztalta.

27

'' Iskolaügyekben is intézkedtek a NB-ok. A balatonalmádi NB pl. egyhangúlag hozott határozatot arra, hogy a Bonus-villa egy helyiségét a VIII. osztály részére igénybe veszi és utasította a községi elöljáróságot, hogy „az igénybevétel napját haladéktalanul tűzze ki."

275 A nagyvázsonyi NB iskolák és tanítói lakás céljára kijelölte a Zichy-féle kastélyt.

276 A hajmáskéri NB a tanulók tankönyvvel való ellátása céljából segélykönyvtár létesítését határozta el.

277 A vármegyei NB 119/1948. NB. sz. leirata alapján minden községben kulturális munkatervet készítettek a 3 éves terv keretében. A szép tervek végrehajtásában a NB-ok sokat már nem tudtak tenni, mivel jó fél évvel később működésüket felsőbb rendelkezésre megszüntették. A proletárdiktatúra kivívása után már sürgető szükségszerűséggé vált az iskolák államosítása. A szocialista kultúrforradalom kibontakozásának, az ifjúság tudományos, materialista szellemű nevelése megindításának egyik legfontosabb feltétele volt az egységes állami iskola megteremtése. A NB-ok államosítás melletti állásfoglalására nagy szükség volt, mivel a klerikális reakció a hiszékeny hívőket különböző rosszindulatú rémhírekkel próbálta a megyében is az iskolák államosítása ellen hangolni, A megye lakosságának felvilágosítása népgyűléseken, szülői értekezleteken és a sajtó útján történt. A megye valamennyi NB-a állást foglalt az iskolák államosítása mellett, két község, Siómaros és Adorjánháza községek kivételével — mindenütt egyhangúan. A megyében 350 iskolát érintett az államosítás, ebből 14 a középiskola, 336 pedig általános iskola.

273 A.NB-ok az államosításokat követően a szülői értekezletekre elküldték képviselőiket azzal a céllal, hogy segítsenek a szülők politikai nevelésében. A proletárdiktatúra kivívása, a szocializmus építésének megkezdése az országban parancsoló szükségként követelte meg a községi képviselőtestületek összetételének megváltoztatását. Ugyanis Veszprém megyében a képviselőtestületek összetétele 1945 óta lényegében nem változott meg. A képviselőtestületek tagjai között sokan már régebben minden kapcsolatot megszakítottak pártjukkal, sőt némelyek az ellenzéki pártok tagjaivá vagy azok szóvivőivé váltak. Ezért határozta el 1948 augusztus 11-én a vármegyei NB a képviselőtestületek átalakítását.

279 A képviselőtestületeik újáalakítását már jóval a megyei intézkedés előtt végrehajtja 1—2 NB. Nemesszalókon a MKP, a FÉKOSZ és az UFOSZ beadványára tűzi napirendre ezt a kérdést a NB. A képviselőtestület helyzetét a MKP titkára a következőképpen jellemezte: „...a jelenlegi képviselőtestület összetételénél fogva működésképtelen, akadályozza a 3 éves terv végrehajtását, semmiféle szociális vagy társadalmi ténykedést nem folytát és nem támogat." Pártja nevében követelte, hogy a jelenlegi képviselőtestületet oszlassák fel és olyan képviselőtestület alakíttassák, amely a 3 éves terv 235