A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

pén a megyei pártközi értekezletnek kellett sürgetni a NB azon határozatának végrehajtását, hogy a községi NB-okból zárják ki azokat az egyéneket, akik a kitelepítésekkel kapcsolatban érdekelve vannak, tehát ők maguk vagy hozzátartozóik kitelepítendők.

227 Szintén a NB-ok megtisztítása céljából vitatta meg a megyei NB a PDP képviseletét a NB-ben. A PDP eltávolítása mellett foglaltak állást a baloldali képviselők, mivel a PDP 4 tagú vezetőségén kívül tagsággal szinte egyáltalán nem rendelkezett, a NB-i üléseken javaslatokat nem hozott, csak a tárgyalásokat gátolta, a reakció érdekeit képviselte. A FKP kivételével a többi párt képviselői a PDP NB-ból való eltávolítását követelték. A NB ezen álláspontját azonban az ONB megsemmisítette, mivel „a polgári reakció pártjának" a rendeletek biztosították a NB-i képviseletet.

22

* 1947 őszén a Barankovits-féle klerikális Demokratikus Néppárt be akart kerülni a NB-be. A kisgazdapárti tagok támogatták ezt az igényt, azonban a megyei NB nem adott helyet a NB-ban ennek a reakciós-klerikális pártnak.'"

1

' Keszthelyen a Kisgazdapárt a felszabadulás után csak néhány hétig vett részt a NB munkájában. Több évi passzivitás után jelentkezett újra belépési igényével. Nem lehet vitás, hogy a Kisgazdapárt csak a közelgő választások miatt akart részt venni a NB munkájában azért, hogy ott kellő szerephez jusson.

210 A reakció képviselői még a szervezeti kérdésekben mutatkozó akadékoskodásukkal is igyekeztek helyenként a NB-ok munkáját hátráltatni. Pl. Pápateszéren igen nagy létszámú volt a NB és ezért az ügyeket nem tudta gyorsan, mozgékonyan intézni. A Baloldali Blokk pártjai ezért a NB-i tagok létszámának felére csökkentését határozták el. A Kisgazdapárt azonban ehhez nem járult hozzá, ezzel is kifejezte, hogy nem kívánja a község érdekeit szolgálni, hanem a baloldali pártok munkáját akarja elgáncsolni.

211 A megye több NB-a, de elsősorban a megyei NB, kivette a részét az árak csökkentésére, a munkanélküliség megszüntetésére és a bankok államosítására irányuló harcból. A megyei NB tagjai többségének álláspontját fejezte ki a megyei NB 1947 június 12-i levele Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz: „A NB a nehéz gazdasági helyzettel, a — különösen Veszprémben — súlyos közellátási problémákkal és az újjáépítés kérdéseivel foglalkozva megállapította, hogy a közellátás hiányosságát, az élelmezési cikkek viszonylagos drágaságát közvetve az iparcikkek megfizethetetlenül magas ára okozza." Megállapította a NB azt is, hogy az újjáépítés fokozottabb megindításának, a gazdasági nehézségek megoldásának, a 3 éves terv keresztülvitelének — tehát a dolgozók életnívója felemelésének előfeltétele a Nemzeti Bank és a három nagy bank államosítása. A megyei NB ezért „sürgős intézkedéseket követel az iparcikkek árának leszállítása érdekében és követeli, hogy a jelzett bankokat mielőbb, de legkésőbb augusztus l-ig államosítsák."

212 A NB azonban nemcsak a kormánytól jövő segítségre számított, hanem a maga hatáskörében is tevékenykedett. A kommunista küldöttek javaslatára intézkedéseket tett az árellenőrző bizottság hatékonyabb működésére, az indokolatlan áremelések letörésére. Jó hatást váltott ki a lakosság körében 3 árdrágító hentes letartóztatása. A szövetkezetek vezetőivel értekezleteken beszélték meg, milyen lehetőség van arra, hogy az árufelhozatalt fokozzák. A városnak és a bankoknak kellett pénzzel és szállítóeszközzel segíteni a szövetkezeteket és a kereskedőket. Ehhez a NB elnöke a Takarékpénztár nevében felajánlotta a segítséget.™ A javaslattevő kommunista bizottsági tag azonban felhívta a figyelmet arra, hogy „a mezőgazdasági cikkek letörésével még mélyebbre nyújtjuk "az amúgyis tág agrárollót, éppen ezért, ezzel egyidejűleg fokozni kell az ipari árak letörésére irányuló harcot is."-'

:i/

' A NB — még előbb — határozatot hozott, amely szerint felkéri az oszág minden megyei NB-át, hogy küldjenek átiratot az Országos NB-hoz, melyben az MSZK árkalkulációjának felülvizsgálását kari.

235 Veszprémben komoly gondot okozott a munkanélküliség. Az főleg abból eredt, hogy a Lőszerművekben még nem indult meg a komoly munka 1947 nyarán sem, mivel az üzem csak kisebb segélyekből vegetált, többször fennállt a veszély, hogy anyaghiány miatt a gyárat le kell állítani. A megyei NB 1947-ben négy alkalommal foglalkozott ezzel a problémával. A NB széleskörű bizottságot küldött ki az üzembe, hogy a helyzet alapos tanulmányozása után állást foglalva, a kormányzattól gyors segítséget kérjen. Javaslatba került fonoda odahelyezése, vagy fafeldolgozó telep létesítése, sőt alumínium feldolgozó üzem létrehozása is. Többször küldtek el delegációt a pártok vezetőitől az Iparügyi Minisztériumba. 1947 október végén pl. a küldöttség a Lőszerművek gyors megsegítését kérte, mert ,,... az üzemben oly katasztrofális a helyzet, hogy felsőbb segítség hiányában az ott dolgozó munkások utcára kerülnek."

230 A balatonalmádi NB a 230