A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)
szombathelyi MÁV Üzletvezetőséghez fordult segítségért, mert „ .... Munka hiányában iparosaink és munkásaink kenyérkereset nélkül máról-holnapra tengődnek." Ezért arra kérték az Uzletvezetőséget, hogy ,,... a Balatonalmádin és környékén végzendő vasúti helyreállítási munkák elvégzésével elsősorban községünk iparosait szíveskedjék megbízni." 237 A 3 éves terv megvalósításában a NB-ok az ipar területén nem tevékenykedtek. A terv nyilvánosságra kerülését követően ugyan 1947 január 29-én a NB elnökét és egy másuk tagját bízták meg, hogy bizottságot alakítsanak a 3 éves terv helyi előkészítésére. A NB-ok e téren nem végeztek munkát, tevékenységükkel csak a mezőgazdasági munkaversenyek szervezése és a kulturális munkatervek készítése során találkozunk később 1948-ban. 238 1947 első felében az ország reakciós erői súlyos vereséget szenvedtek: felszámolták a köztársaságellenes összeesküvést, a Kisgazdapárt a tömegek meg-megújuló elszánt követelései hatására kizárta legreakciósabb politikusait, az egységes demokráciaellenes egységfront szétesett. Július 11-én megjelent a bankok államosításáról szóló rendelet. Ugyanezen a napon a 3 éves tervet törvénybe iktatják. A reakció gyengülésével párhuzamosan tovább erősödött a kommunista párt, megnövekedett tömegbefolyása. Üj választásokra volt szükség, amely az erőviszonyokban végbement változásokat volt hivatva tükrözni. A választásokra a MKP javaslatára 1947 augusztus 31-én került sor. A NB-ok komoly hatáskörrel rendelkeztek a választások előkészítésében és lebonyolításában. Az Országos NB engedélyezte a pártok indulását, számszerint 11-et. Hatáskörébe tartozott a demokratikus pártok által előterjesztett volt MÉP-isták mentesítése. Ugyancsak az ONB bírálta el a képviselőjelöltek elleni kifogásokat is. 239 A helyi NB-ok bízták meg a választók összeírását végző összeíró biztosokat. A megyei NB 1947 június 25-én jelölte ki a számláló biztosokat. 2 '' 0 Ezt követően a községi • NB-ok július végén jelölték ki az összeírásí biztosokat. A választások országos eredményeit értékelve a legfontosabb az, hogy a MRP az ország első pártja lett (1 082 597 szavazó, 21,7 százalék). A párt megnövelte szavazatait a Dunántúlon is. Veszprém megyében a MKP több mint 10 000-rel növelte szavazatait az 1945-ös választásokhoz képest (26 794 szavazó, 20,5 százalék). A bányavidékeken különösen erősen tört előre. Urkúton 54 százalékról 90 száza'lékre, Ajkacsinger bányatelepen 36-ról 82 százalékra, Várpalotán 41 százalékról 46 százalékra nőtt a kommunista szavazók aránya. A másik munkáspárt, az SZDP is növelte a megyében a szavazatait (1945: 17 136 szavazó, 1947^ben 19 490). Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert országosan csökkent a SZDP szavazóinaik száma. Jelentősen nőtt a NPP szavazóinak száma is: 9679^ről 14 247-re. A FKP viszont elvesztette Szavazóinak csaknem felét: 35 016-ról 18 928-ra csökkent. — Rendkívül nagyszámú szavazatot szerzett a klerikális reakció pártja, a Barankovits párt: 50 023 szavazatával. Ez a nagy szám azt mutatja, hogy a reakciónak és fő képviselőjének, a katolikus egyháznak még nagy az ideológiai-politikai befolyása a parasztság elmaradottabb rétegeire, a nőkre és szilárd támasszal rendelkezett —' a fasiszta hagyományokkal rendelkező sváb falvakban. A Schlachta- és a Pfeiffer-párt egyetlen szavazatot sem kapott A többi töredékszavazat a következőképpen oszlott meg: Polgári Radikális Párt 4942, FMDP (Balogh) 3757, PDP 1923. 2/ ' 1 Az 1947 augusztusi választások után az események gyorsan követték egymást a szocialista forradalom kibontakozása irányába. 1947 novemberében sorrakerült a bankok államosítása. A szocialista termelési viszonyok, az ipar 85 százalékban uralkodóvá váltak az 1948 március 25-í államosítással. A két munkáspárt egyesülésével a munkáshatalom, a proletárdiktatúra megteremtése teljessé vált, megkezdődött hazánkban a szocializmus építésének korszaka. Milyen hatással voltak ezek a nagyjelentőségű változások a NB-ok tevékenységére? 1947 második felében, de többnyire még 1948 áprilisáig tevékenységük a politikai megbízhatósági igazolásokra, a fegyvertartási engedélyek kiadására, a felvetődött problémákkal kapcsolatos javaslattételekre és kezdeményezésekre, különböző gyűjtések szervezésére, ünnepségek megrendezése, a beszolgáltatások szorgalmazására zsugorodott össze. A NB-ok erejét erősen lekötötték a politikai megbízhatóság igazolására beérkezett kérelmek. Hogy milyen mérteket öltöttek ezek a kérelmek, ezt jól mutatja a következő két példa. A balatonalmádi NB-hez pl. kb. 150 politikai igazolási kérelem futott be 1947-ben. Ezek túlnyomó részét a NB igazolta is. Nem lehet ezen csodálkozni, mivel a PDP tag volt az elnöke. Itt került igazolásra egy nyűg. csendőrtábornok is! 242 Várpalotán 1948-ban mintegy 250 db helyhatósági bizonyítványt adtak ki a legkülönbözőbb ügyekben: pl. zeneműködési engedély, 231
