A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

pakon népgyűlést tartottak az iskolák igazgatóinak bevonásával. A gyűjtést az iskolás gyerekek végezték. Másutt a gyűjtést a pártok képviselői és az ifjúsági szervezetek végezték (Nemesszalók, Tótvázsony, Hajmáskor). Több helyen ezenkívül műsoros előadást és táncmulatságot szerveztek a NB-otk. A jövedelmet a népi kollégiumok megindításához szükséges -anyagi fedezetre adományozták. Nagyon elvétve fordult elő, hogy valamely NB nem segített. Ilyen eset volt Dégen. E köz-ég NB-a a nehéz anyagi gondokra hivatkozva határozott úgy, hogy „semmi körülmények között nem tud más intézmények segítségére lenni."

221 1946 végén már egyre sürgetőbbé válik a földreform befejezése. A nép ellenségei ugyanis befurakodtok a Megyei Földrendező Tanácsba és a Földhivatalba és akadályozták a földosztás és a betelepítések végrehajtását. A megyei NB több alkalomma

1

, is foglalkozott a Megyei Földrendező Tanács és a Földhivatal. munkájával. Külön albizottságot is küldött ki. Az albizottság jelentésében azt állapította meg, hogy „ .. A Megyei Földrendező Tanácsot és a Földhivatalt gyökeresen meg kell változtatni."

2A kommunista párt képviselője javaslta, hogy az újjáalakítást azonnal kezdjék meg és erre vonatkozóan javaslatot is tett. A NB nagy többsége 23 :4 arányban a javaslatot elfogadta, de a Kisgazdapárt nem paraszti tagjai erre elhagyták a tárgyalótermet. A Kisgazdapárt e tagjai nyíltan a reakció mellett álltak ki és azt akarták elérni, hogy pozíciókat biztosítsanak saját maguknak és elhúzzák a földrendezés ügyét. Gyökeres változás azonban még ezután sem történt. A MKP rmgyei konferenciája 1947 február 16-án határozatot hozott ebben a kérdésben. A határozat kimondta: „Veszprém megye politikai nyugalmának,, fejlődésének és a termelés folytonosságának biztosítása érdekében elsőrangú feladatként kell megjelölnünk a földosztás végleges rendezését, telekkönyvezését. A kiosztott házhelyek telekkönyvi átírását és új házhelyek juttatását az arra rászorulóknak. A konferencia egyhangúlag megállapítja, hogy a veszprémi Földhivatal és a hozzátartozó műszaki iroda a telekkönyvezés elkészítését és gyakorlati végrehajtását szabotálja."

223 Több esetben ugyanis a Megyei Földrendező Tanács és az Országos Földbirtokrendező Tanács ellenföldreformot hajtott végre. Vanyolán a volt népnyúzó uradalmi főintéző megkapta a kiigényelt hétszobás tisztilakást, ráadásul még 6 hold földet és kertet. Nemesszalókon a régi birtokosok visszaigényelték és meg is kapták 55 földhöz juttatott birtokát. Olaszfalun a plébános, a községi Földigénylő Bizottság jegyzője a falu 83 földigénylőjét és telepesét — akik volksbundisták elkobzott földjét igényelték ki — azzal fenyegette meg, hogy „.. aki földet igényel, azt előbb-utóbb felakasztják."

224 A bándi kommunista pártszervezet bejelentését megvizsgálta a megyei NB és megállapította, hogy й kitelepítésre kerülő volt volksbundisták vagyontárgyainak kezelésével kapcsolaban a Megyei Földhivatal hibákat követett, el. A NB tudomásul vette, hogy ez ügyben az alis&án a vizsgálatot elrendelte. A NB állást foglalt a földeken történő gyújtogatásokkal kapcsolatban. Tiltakozott az ONB útján ezek ellen a politikai bűncselekmények ellen. Ezért a NB ,,a szérűk fokozott felügyeletét határozta el, mert félő, hogy a gyújtogatások megismétlődnek. A tűzoltóság felszerelését jó állapotban tartsa, hogy az esetleges tüzeket lokalizálhassák,

225 — adta ki az utasítást. A kommunista párt — látva azt, hogy a különböző földigénylő bizottságokba a reakciós elemek furakodtok be és kaparintották kezükbe a vezetést — 1946 novemberében már követelte a kormánytól a Földigénylő Bizottságok feloszlatását és azt, hogy a földhözjuttatott új gazdákat támogató és képviselő szervezetnek az UFOSZ-t ismerje el. Az előbbiekben említett megyei példák világosan igazolják a MKP követelésének helyességét. Rövidesen sor is került a Földiigénylő Bizottságok feloszlatására és ezek után meggyorsult a telekkönyvezés befejezése. A korabeli politikai harcok hű tükrét adják azok a küzdelmek, amelyek 1947-ben a NB-ok összetételének kérdésében alakultak ki. 1947 elején harc indul a kommunista párt részéről az UFOSZ NB-i képviselete érdekében. Felvetődött az a követelés egyes NB-iüléseken (pl. Bakonytomásin) és a MKP megyei II. konferenciáján. Ebben a kérdésben a végső szót a NB elvi jelentőségű állásfoglalása mondta ki: „A vármegyei NB fontosnak tartja, hogy a községi NB-okban az új földhözjuttatottok megfelelően képviselve legyenek, de megállapította, hogy a kormány által kiadott rendelet értelmében önállóan tagokat a NB-okba nem küldhetnek, hanem küldöttjeik a politikai pártok vagy pedig... a szakszervezet, ill. a Szakmaközi Bizottság által kiküldve képviselhetik szakszervezetük érdekeit."

226 A vármegyei NB a NB~dknak ^- a volksbundisto és egyben fasisztabarát elemektől való megtisztítása érdekóban a sváb lakosú községi NB-i tagok felülvizsgálatát rendelte el, 1947 március 21-én. Ez azonban nem ment könnyen. Ezt mutatja, hogy április köze229