A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

Veszprém megyei II. konferenciája értéikelve a Blistázások eredményét, határozatában rámutatott arra: „A községekben még mindig igen sok a reakciós és a nyugatos, aki a régi horthysta szellemben basáskodik." A pártkonferencia megszabja a további feladatokat is: „Követeljük, hogy a megyéből el legyeinek távolítva a reakciós, nyugatos jegyzők, bírók és mindazok, akik a revízió útján az összeesküvők cinkosai által kerültek vissza. Helyükbe demokratikusan gondolkodó tisztviselőket kell alkalmazni a nép fiaiból."

217 A reakció az 1946 tavaszán elszenvedett vereséged után a gazdasági élet területén fejtette ki romboló tevékenységét. Az infláció súlyos terheket rótt a dolgozó tömegekre, főleg a munkásokra. Azt akarta, hogy az infláció még súlyosabb megpróbáltatásokat rójon a dolgozókra, hogy a tömegeik elégedetlenségét a népi demokratikus rendszerre hárítsa. Veszprém megyében is nagyon súlyos volt a helyzet. A várpalotai bányászok kénytelenek voltak ruháikat kenyérért elcserélni, hogy legyen erejük a nehéz bányamunkához. Rendkívül nehéz volt a közellátás helyzete. A NB-ok megpróbáltak segíteni ezen a helyzeten. Tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy teljes katasztrófára nem került sor, mert amit helyileg meg tudtak tenni, sok helyen megtették. , A kommunista párt alkotókészségét és nagyszerű közgazdasági hozzáértését dicséri az 1946 augusztus 1-én megteremtett stabil forint. A stabilizáció nagyban megnövelte a MKP tekintélyét és tömegbefolyását, súlyos vereséget mért a reakció mesterkedéseire. A jó pénz kibocsátását követő napokban — bár még erősen érezhető vol ta pénzhiány — Veszprémben egyszerre nagy lett a vásárlókedv. A megyei NB megtárgyalta a forint értékállóságával kapcsolatos intézkedéseket és háztömbönkénti forintvédő bizottságok felállítását határozta el. A dolgozókból összeállított bizottságok munkája és a felülről jövő rendeletek egymást kiegészítve voltak hivatva biztosítani a forint értékállóságát. A forintvédő bizottságok ügyeltek arra, hogy senki áru'; i ne halmozhasson fel, ne adjon el, vagy vásároljon a megengedettnél magasabb áron. Ellenőrizték a piacokon, az üzletekben, vendéglátó üzemekben kiírt árakat. Értek is el kisebb sikereket. A veszprémi feketézők egy 35 tagból álló csoportját internálták. Gyorsított eljárás alá vontak baromfi• val, szalonnával, ill. tojással feketézőket, engedély nélküli sertést vágó veszprémi lakosokat. Keszthelyen azonban sok kirakatban nem helyezték el az árjegyzéket! A piacon magindult a feketézés, a forintvédő bizottság azonban nem. avatkozott bele erélyesen.1K Néhány hónappal a stabilizáció után a forint ellen, támadók bizonyos sikereket értek el: számos árucikk árát felemelték, egyes cikkek eltűntek a piacról, élesedett a spekuláció és a feketepiac. Növekedett a feketevágások száma. A megyei NB foglalkozott a sertéshús és a zsír árának indokolatlan emelkedésével. A NB kommunista javaslatra egyhangú határozat alapján a közellátási miniszterhez és az ONB^hoz táviratot intézett, követelve a dolgozók és a forint értékének védelme érdekében a sertéshús és a zsír árának azonnali hatállyal történő zárolását. A NB egyik kommunista tagja — pápai példára hivatkozva — javasolta, hogy Veszprémben is a feketevágások megakadályozása érdekében az ún. kényszervágásókat kizárólag a hatósági hússzékben mérjék ki. A községi NB-ok tevékenysége a forintvédó feladatokra nem terjedt ki. Ebbe a munkába csak a megyei és városi NB-ok kapcsolódtak bele. Bár értek el némi eredményéket a feketézők és a spekulánsok ellen, a többségük azonban szabadlábon maradt, más esetekben pedig a helyi hatáskör nem volt elegendő a problémák megoldásához (pl. az áremelkedések megakadályozására).

219 VI. A MKP az uralkodó osztályok művelődési monopóliumának megszüntetéséért, a munkás- és parasztszülők gyermekeinek iskoláztatása érdekében javasolta a népi kollégiumok megszervezését. A népi kollégiumokat építő mozgalom 1946 nyarán indult meg. A belügyminiszter 6779/1946. sz. rendelete kimondja, hogy minden megyében legalább egy népi kollégiumot kell felállítani. Fenntartása az illető megye feladata. A megyei NB 1946 szeptember 6-án felhívást intézett a községi NB-okhoz, hogy ,,.. a veszprémi népi kollégium ügyét lelkes öntevékenységgel a legmeszszebbmenően támogassák. Indítsanak mozgalmat a kollégium érdekében. Hassanak oda, hogy a községek minél több alapítványt tegyenek és a kollégium céljára társadalmi úton Önkéntes adományokat (pénzt, felszerelési tárgyakat stb.) gyűjtsenek.

220 A veszprémi mellett Pápán is szerveztek kollégiumot. A megyei NB felhívására a községi NB-ok irányították a népi kollégiumokat építő mozgalmat. Cso228 /