A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

ч vei bízott meg ideiglenes jelleggel. 129 A veszprémi NB az egyik kórházi orvost állásában megerősítette. A révfülöpi NB az orvos lakhatatlanná vált la­kása és orvosi rendelője helyett lakást utalt ki. 130 Keszthely városa 1945 júliusában teljesen fizetéskép­telenné vált. Pénz hiányában nem tudták a legsür­gősebb munkákat időben elvégezni, a tisztviselőket és pedagógusokat fizetni. Ezért elhatározta a NB, hogy „szükségpénzt bocsát forgalomba' s ezzel tu­lajdonképpen a lakosság kölcsönt ad a városnak." 131 A szükségpénz kibocsátására nem került sor. A mi­nisztérium ugyanis nem engedélyezte a kibocsátást, ha-nem helyette egy millió pengő gyorssegély kiuta­lását helyezte kilátásba. Egyedi eset, de arra is volt példa, hogy a NB hatáskörét hetilap kiadására is kiterjesztette. 132 A fentiekből is látszik, hogy a NB-ok széleskörű közigazgatási tevékenységet folytattak, sokszor a közigazgatási, bírói stb. szervek kiépülése után is. Ezirányú ténykedésükről nem szívesen mondtak le, ragaszkodtak hozzá. Ez aztán gyakran vitákra és összetűzésekre vezetett a közigazgatási szervek és a NB-ok között. A főispán 1945 május 28-án rész­letes levélben szólította fel a járási székhelyek NB-ait rendeletekre hivatkozva, hogy a továbbiak­ban tisztviselők és egyéb alkalmazottak kinevezésé­től, felmentésétől, elbocsátásától tartózkodjanak: „Felkérem a tisztelt NB-ot, hogy a jövőben a köz­alkalmazásnak minősülő állásoknak akár csak ideig­lenes jellegű betöltésétől is eltekinteni szíveskedjék. Közlöm a T. NB-al, hogy az Ideigl. NK-nak a fő­ispáni karral közölt és már a 14/1945. M. E. sz. kor­mányrendeletében is alapvonalaiban lefektetett ál­láspontja szerint a NB nem közigazgatási szerv és így a közigazgatásba nem illeszthető be. Ehhez ké­pest a NB-ok hatósági jogkört nem gyakorolnak, közalkalmazottak kinevezésére, felfüggesztésére, felnxentésére, elbocsátására joguk nincs. Közigazga­tási engedélyt (lapengedély, moziengedély, iparenge­dély, rádióvevokészülékek tartására szóló engedély stb.) ki nem adhatnak, vagy el nem vonhatnak. A NB ama tagjai, akik a jelen rendeletben meghatá­rozott tevékenységi kört akármilyen irányban túl­lépik, különösképpen a kormány, vagy az önkor­mányzati hatóság hatáskörébe tartozó kérdésben határozatot hoznak, — továbbá a fennálló törvé­nyek és rendeletek végrehajtását akadályozzák, a fennálló törvények szerint következményekkel fel­lelnek. (Btk. 172. §. 1921 .III. t. c.) A kormány az ilyen cselekményt elkövető, vagy hatáikaiéi túllépő NB-i tag visszahívására és új bizottsági tag kiküldésére hívhatja fel a visszahí­vandó tagot beküldő politikai pártot. E felhívás ki­bocsátásával a kifogásolt NB-i tag bizottsági tag­sága azonnal megszűnik." 133 A főispán a NB-ok hatáskörét érintő kérdésekbe is megpróbált beavatkozni. Egy alkalommal, a vár­palotai NB-nak küldött levélben, mivel az a köz­ségi képviselőtestület megalakításának előkészíté­sén dolgozott, megtorló intézkedéseket is kilátásba helyezett. „Tudomásomra jutott, hogy a NB a köz­ségi képviselőtestület megalakítása ügyében előké­szítő munkálatokat tett folyamatba. Felhívom és utasítom, hogy mindaddig, míg a községi képviselő­testűiéit megalakítására vonatkozólag hatóságom ré­széről rendelkezést nem kap, sem az előkészítő munkálatokat, sem a megalakulást folyamatba nem teheti. Amennyiben mégis rendelkezésem ellen vét, a képviselőtestületet megalakítja, úgy a megalaku­lást teljesítők ellen a megtorló eljárást azonnal megindítom és a megalakított képviselőtestületét, minit törvénytelent, azonnali hatállyal feloszlatni fo­gom." 134 A főispán törvénytelen hatalmaskodása azonban nem járt sikerrel: meghátrál és engedé­lyezi a képviselőtestület megalakulását. Községi szinten a jegyzők próbálták fokozatosan szűkíteni a NB-ok közigazgatási hatáskörét. A ta­kácsi jegyző pl. minden alkalommal figyelmeztette a NB-ot, hogy nem az ő reszortja a lakáskiutalás, a beszolgáltatás ügyeinek intézése, vagy az erkölcsi bizonyítvány kiállítása. A hatásköri vitákra vezet­hető vissza az is, hogy Pápa városában már koráb­ban a NB által megbízott városi műszaki hivatali vezető, a közmunkaügyi, mezőgazdasági hivatalve­zető, a közegészségügyi hivatal helyettes vezetője, a közellátási ügyosztály, a lakáshivatal helyettes ve­zetője kinevezését a főispánhoz kellett felterjeszteni jóváhagyásra. 135 Tapolcán a NB és a községi rend­őrkapitány került szembe egymással. A NB felelős­ségre vonta a rendőrkapitányt, mert határozatát nem teljesítette. A bizottság utasította, hogy 48 órán belül a határozatnak tegyen eleget. A rendőrkapi­tány ígéretet tett, hogy a határozatot teljesíti. 136 Határozottan megvédi álláspontját a NB Keszthe­lyen. A főispánhoz a NB javaslatára a fuvarosok szakszervezete küldöttséget menesztett takarmány biztosítása céljából, A főispán távollétében az őt helyettesítő titkár azt a ki jelentést tette a küldött­ségnek, hogy a NB-nak ebbe az ügybe semmi bele­szólása nincs, mert van illetékes hatóság, amely ezt elintézi. A NB véleményét a Keszthelyi Üjság 1945 november 11-1 számában ironikusan fejezi ki: „A 219

Next

/
Thumbnails
Contents