A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

bizottság ezt tudomásul vette és most várja, hogy mely'k az a hatóság, mely a takarmányt a fuvarosok részére megszerzi, minthogy rövidesen a fuvarosok kénytelenek lesznek lovaikat a rétre kihajtani, vagy virslinek feldolgozni... Intézkedést kérünk, mert a szavakból már elég volt."

137 A NB-ok beavatkozása a közigazgatási tevékenységbe — az önkormányzati testületeik megalakítása után is — arra mutat, hogy a NB-ok a nép lelkiismereteként működve sokszor türelmetlenek voltak a közigazgatási szervek halogató, bürokratikus intézkedései miatt. A nemzeti bizottságoknak szívós harcot kellett folytatni a közigazgatásban megbúvó reakciós elemekkel szemben. E harc következetes képviselői a nemzeti bizottcágofcban részt vevő kommunista delegáltak voltak. Kemény volt ez a harc, ugyanis a reakció erői a főispán körül tömörültek. • A korabeli állapotokat hűen jellemzi a Szabad Nép Óvjuk a demokráciát! с vezércikke 1945 június 15-én : „ ... a reakció mozgolódása támadásba csap át, melyet lekicsinyelni felelőtlenség és könnyelműség volna... Sok kis hír szivárgott eddig is Pestre a dunántúli csendőrök és főszolgabírák garázdálkodásairól, újonnan kinevezett, de régi szellemet képviselő főispánokról. Hallattunk Veszprémről, ahol Rainprecht főispán basáskodik, mert hiába követeli a helybeli NB visszahívását.. ."

138 A veszprémi NB több ülésen bírálta a főispán tevékenységét. Voltak persze olyanok is, akik védelmére keltek. Egyes kisgazdák és PDP tagok álltak ki mellette. Az egyik kommunista bizottsági tag a következőkben foglalta össze a NB ülésén a helyzetet: „A nép hangulata nyugtalan, általános az idegesség, mert a reakció erősen működik. A főispán úrnak éppen olyan kutya kötelessége a reakciót kiirtani, mint nekünk, és ha ezt nem teszi, az a gyengeség jele és akkor igenis bizalmatlanságot szavazunk neki."

139 A kommunista polgármester a következőket mondja el: „A napokban tudtam meg, hogy a vármegye és a város közellátási kormánybiztosa a főispán úr! Dacára annak, egyetlen gramm élelmet nem hozott a városba, az élelmezési ügyek iránt még csak nem is érdeklődött, A közellátás érdekében nem tett semmit... ö nem a nép érdekeit képviseli, hanem a reakcióét." A NB végül is az MKP, a SZDP, a NPP és a Szabad Szakszervezetek 4 igen és a PDP, valamint a FKGP 2 nem szavazatával szemben kimondja, hogy bizalmatlanságot szavaz a főispánnak és kéri a kormánytól annak sürgős visz220 szahívását. Ez 1945 június 1-én történt. Ezzel azonban még nem sikerült a reakciónak ezt a hírhedt képviselőjét a megyei közigazgatás éléről eltávolítani. Erre csak néhány hónap múlva került sor."

0 Nem érte el célját a megyében sem az igazol tatási eljárás. Az Ideiglenes Kormánynak a közalkalmazottak igazolásáról szóló 15/1945. M. E. sz. rendelete szabályozta az eljárást: „Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományú közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni annak megállapítása végett, hogy aas 1939. -évi szeptember hó 1. napját követőleg tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit... Az igazolási eljárás lefolytatása az igazoló bizottság hatáskörébe tartozik .. ,"

141 , A veszprémi NB 1945 április 27-én mondja ki az igazoló bizottság felállítását és az egyes pártoktól kiküldött tagokból és a szakszervezet képviselőjéből alakítja meg a bizottságot.

142 Kijelöli az igazoló bizottságba a jogi képesítésű tagot is. A NB titkársága kérte a főispántól, hogy állítsa fel a kereskedők és iparosok igazoló bizottságát is, mivel az igazoló bizottság „annyira túl van terhelve, hogy a kereskedők és iparosok igazoltatása belátható időn belül szóba sem jöhet.

143 Erre azonban nem került sor. Az igazolás alá vontak, főleg azok, akiknek vaj volt a fejükön, már jóval az igazoltatás előtt fűhözfához szaladgáltak, hogy igazoló nyilathozathoz jussanak. Ezt legtöbbször be is tudták szerezni a pártoktól és a NB-októl is. Természetesen volt jónéhány eset, amikor a reakciós egyének igazolását a bizottságok megtagadták, de ez elenyésző kisebbségét képezte azoknak, akiket nem lett volna szabad igazolni. A gyenesdiási NB nem adott ki politikai megbízhatósági igazolást egy Baross-szövetségi tagnak.

14

'

1 A mezőszentgyörgyi NB egy személyt nép^ellenes magatartása miatt nem igazolt.

145 A gyenesdiási NB szótöbbséggel hozott határozatában nem ad igazolást K. Z. nyugalmazott vezérőrnagynak."

14

'

5 Számos csendőr áthullott a nemzeti bizottsági igazolások szitáin, bár velük központilag szervezett igazoló bizottság foglalkozott, a NB-ok eljárása tehát csak mint jelenség figyelemreméltó. A nemesszalóki NB azon az alapon igazolt csendőröket, hogy nem voltak népellenesek és fasiszták. A balatonfüredi NB egy csendőralhadnagyot igazolt. A noszlopi NB egy csendőrfőtöírzsőrmestert és őrmestert igazolt. A balatonalmádi NB egy csendőrfőtörzsörmestert egyhangúlag igazolt. Az ugodi NB egy