A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

közös legelő kiutalása ügyében. Bakonytamási községben pl. ezer db szarvasmarha volt, viszont a község egyáltalán nem rendelkezett legelővel. Ezért kérték a Földbirtokrendező Tanácsot, hogy a földjuttatási eljárások során a pannonhalmi főapátság és a gróf Jankovich-Bésán Elemér tulajdonát képező és a Gic község határában fekvő és Bakonytamási község határával teljesen összefüggő nagybirtokból megfelelő nagyságú földterület j üttessék."

10-' A NB-ok a városokban is síkraszálltak a termelés beindításáért, azonban az ipari üzemek beindítása nem az ő hatáskörükbe tartozott. Sikereket csupán a malmok és egyéb kisebb jelentőségű helyi üzemek beindításában értek el. A malmok üzembehelyezésénél és ellenőrzésénél a NB-ok nem riadtak vissza a legradikálisabb intézkedésektől, a magántulajdonosi érdek megsértésétől sem, ha a közérdek úgy kívánta. Szép példája ennek a határozottságnak a nemesszalóki NB intézkedése. Kötelezte a községi malomtulajdonost, hogy iparűzési tevékenységét az általa bérelt épületben 48 órán belül ideiglenesen szüntesse be, az épületet ürítse ki és azt H. B. használatára az ipar folytatása céljából bocsássa rendelkezésre. A NB határozatát a következőkkel indokolta: „P. K. iparűzését jelenlegi viszonyok között közérdekellenesnek tartja. Tényként állapítja meg, hogy a víztörvény rendelkezésének nem tett eleget, malom berendezési tárgyakat elhanyagolt állapotban tartja, az őröltetők által vitt gabonáról nem számol el, a lisztet késedelmesen szolgáltatja ..., mely cselekedetek közérdekelleneseik, különösen a mai viszonyok között."

103 Több NB ellenőrt küldött ki a malmok munkájának felülvizsgálására. A keszthelyi járási NB a járás községeiben levő malmok szigorúbb ellenőrzését határozta el, a NB ellenőrt jelölt ki, „akinek kötelessége, hogy a beszolgáltatásokat a malmok pontosan teljesítsék, ellenőrzi, hogy milyen a liszt minősége, valamint hogy a malmok a vám- és kereskedelmi őrlést pontosan és szabályszerűen teljesítik-A?"

10í A háború során megrongálódott házaik helyreállítása szempontjából jelentős volt néhány NB intézkedése a téglagyárak üzembehelyezésére. A veszprémi NB utasítást adott ki arra, hogy a Csornai-féle téglagyárat azonnal helyezzék üzembe, mert ezáltal havonta 100 000 tégla a város rendelkezésére áll.

105 Az enyingi községi NB az olaj ütőt helyezte üzembe.

106 A veszprémi NB asztalosipari gépeket adott ki a Magyar Lőszerművek telepéről, „mivel közérdekből is fontos, hogy ezek a gépeik minél előbb üzembe helyezhetők legyenek."

107 Az üzemek beindításánál jóval nagyobb eredményeket tudtak elérni a NB-ok az üzlethálózat, a szállodák,' vendéglők üzemeltetésének megkezdésében. Csak a veszprémi NB egy-egy ülésén 5—6 üzletátadási kérelemben hozott határozatot. Elhagyott üzleteket adott át a kereskedőknek, hogy a lakosság ellátását biztosítani lehessen.

108 A NB elrendelte a Korona szálló és étterem azonnali üzembe helyezését.

1011 Május 5-re tűzte ki a mozáüzem megnyitását, Í ' A bizottság bútorüzletet vett zár alá és a benne levő árut hatóságilag megállapított áron az arra rászorulóknak kiadta. Más alkalommal meghatalmazott egy személyt, hogy a rendőrség két tagjával a Wittmann-féle bőrkereskedésben helyszíni szemlét tartson az ottlevő bőrkikészítő anyagok lefoglalása végett. A Városi Villamosmű részére foglalatok, bakelit kapcsolók és villanyégők kiadására adott utasítást az üzlettulajdonosoknak.

110 A NB-ok öntevékenyen árszabályozó tevékenységet folytattak. Ezirányú működésük kiterjedt a mezőgazdasági termékekre, iparcikkekre, áramszolgáltatási díjakra, a kórházi ápolási költségekre, mozihelyárakra, munkabér megállapításra stb. Szinte minden NB saját hatáskörébe tartozó területére meghatározta a tej árát. Több bizottság a tej biztosításáról és a kiosztás módjáról is gondoskodott. A balatonfüredi NB pl. a tehén tulajdonos gazdákra 2 liter tej beszolgáltatását rótta, ki és tejjegyet rendszeresített.

111 A veszprémi NB a búza, a liszt és a kukorica termelői és kiskereskedelmi árát, a szappan fogyasztási árát. a fuvardíjakat, a kórházi ápolási díjakat, az ipartestületi felvételi díjakat, a tanoncszerződés és szabadulás díját, a különböző díjakat, a világítási és motorikus áram egységárát és a moziüzemi helyárakat is szabályozta. Az olcsó előadások jegyeit egyenlő arányban az öt pártnak adta ki, és kötelességüké tette, hogy a kiadott jegyekből kizárólag csak a szegényebbeket részesítsék.

112 A villamosenergia árakat a siófoki NB is rendezte. Az 1944 decemberben felszámított árak ötszörösét engedte számiáztatni a Balatonvidéki Villamosműveknek 1945 május 16-án. A balatonalmádi NB utasította a községi elöljáróságot, hogy vezesse be a dohány-, illetve cigarettajegyeket a község területére és megbízott két bizottsági tagot, hogy ellenőrizzék a dohányárudák működését.

113 Ez 1946 áprilisában történt, egy évvel azután, hogy rendeletileg 216 r •