A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Beszteri Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április–1949. január)

megszüntették a NB-ok közigazgatási tevékenységét. Ez is a NB-okban rejlő nagy erőt, tettrekészséget igazolja. A NB-ök helyi, járási, vagy megyei hatáskörű intézkedései azonban kevésnek bizonyultak az agrárolló megszüntetésére: az iparcikkek magas árai és a mezőgazdasági termékek alacsony árai súlyos tehertételként jelentkeztek a parasztság vállain. A megyei ез több községi NB a budapesti NB-hoz, illetve a kormányhoz is segítségért fordult.

114 A NB-ok több esetben munkabéreket és fizetéseket is megállapítottak: a veszprémi NB több ízben állapította meg a munkabéreket a megye területére.

115 A gyenesdiási NB a községi kézbesítő, az iskolai takarító és a NB jegyzőjének fizetését állapította meg; a balatonfüredi NB miután hozzájárult a földigénylő bizottság irodai munkaerő alkalmazásához, havi fizetését 600 P-ben határozta meg és ennek fizetésére a községet kötelezte.

110 IV. .. A NB-ok tevékenységük első szakaszában az Ideiglenes Kormány megalakulásáig, sőt az adott helyzetben — mivel a kormány nem volt képes az ország felszabadított területeit ellenőrzése alá vonni, sőt még rendeletei sem igen jutottak el az illetékes szervekhez — még több hónapon keresztül az önkormányzati testületek újjászervezéséig az államhatalmi funkciókat kizárólagos jogkörrel látták el. Ök intézték a városok és községek összes ügyeit, ellátták a régi önkormányzati szervek jogkörét, sőt államhatalmi, központi szervek hatásköréibe tartozó igazgatási és bírói funkciókat is intéztek. Azonban az Ideiglenes Kormány megalakulása után fokozatosan elkezdődött hatáskörük korlátozása. Kifejezésre jutott ez az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a magyar néphez intézett szózatában, hasonló módon az Ideiglenes Kormány 1944 december 22-i nyilatkozatában. Mindkét dokumentum hivatalosan is elismeri a NB-ok megalakulását, de csak az önkormányzati szervekkel, a szakszervezetekkel, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetekkel és törvényhozó testületekkel egy sorban tesz róluk említést. A kormány 1945 január 4-i 14/1945. M. E. számú rendelete leszűkíti a NB-ok hatáskörét azzal, hogy a valamelyest megreformált, de régi típusú önkormányzati szervek létrehozására hívja fel a NB-ok figyelmét és egyben kimondja, hogy nem a NB-ok lesznek az államhatalom helyi szervei.

117 Lényegében ezt ismétli meg részletesebben az 1945 április 26-án megalkotott 1030/1945. M. E. számú rendelet is, amely az önkormányzati testületek létrehozását szabályozta. Mi volt a kommunista párt állásfoglalása ebben a kérdésben? Ezt a Néplap 1945 január 10-i számában Révai József fejezte ki'a „Kellenek-e a NB-ok és minek" c. cikkében: „A NB-ok nem vehetik át és nem szabad, hogy átvegyék az önkormányzatok feladatait, lévén a bizottságok nem közigazgatási, hanem politikai "szervek." Ezt a véleményt a továbbiakban így indokolja: „Ha beleolvadnak a közigazgatásba, ha azonosulnának az új, demokratikus önkormányzati szervekkel, akkor eredeti, íqgfőbb feladataikat nem tudnák megvalósítani." Álláspontjával szemben Beér János véleménye más: „Neun arról lett volna ugyanis szó, hogy a NB-ok beleolvadjanak a közigazgatásba, hanem ellenkezőleg arról, hogy a NB-ok mint testületek képezzék az új önkormányzatok alapját. Éppen ez biztosíthatta volna (közvetlen és irányító erővel), hogy az önkormányzatokban és az apparátus egészében azok az elképzelések valósuljanak meg, amelyeket a nemzetgyűlés képviselt."

118 A MKP III. kongresszusán 1946 szeptember végén Rajk László fejtette ki a pártnak azt az álláspontját, hogy nem a NBKïkra építve akarták kiépíteni az új államszervezetet: „Ami pedig a NB-okat és egyéb szerveket illeti, szó sincs arról, mintha ezeket mi azért akarnánk napirenden megtartani, hogy ezekre alapozva próbáljuk, meg kiépíteni az általunk vallott népi demokrácia államformáját. Szó sincs róla! Ez esztelenség lenne, s visszasüllyedés a debreceni korszak embrionális állapotába."

111

^ Miért választotta a kommunista párt is a régi önkormányzati formák visszaállítását a forradalmibb megoldás helyett? Az 1944 szeptember—októberi tanácskozásokon a KÜB úgy foglalt állást^ hogy „csak később, a konkrét viszonyok ismeretében lehet majd eldönteni, hogy a párt a forradalom fejlődése során a népi szervekre támaszkodjék-e elsősorban, vagy pedig a központi hatalom szerveire."

120 Ismeretes^ hogy a későbbiekben a párt úgy döntött, hogy a központi hatalom szerveire fog elsősorban támaszkodni. A reakció szívós támadásokat intézett a NB-ok ellen. A pártvezetés nem látta még elérkezettnek az időt arra, hogy a NB-ók közigazgatási funkciójának megszerzéséért kiélezett harccal veszélyeztesse a koalíciós pártok együttműködését. A 217