A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)

Hasonlóan erélyes lépéseket tett az úgy végleges tisztázása érdekében a MKP járási szervezetének titkára is. 60 A felsőbb utasítások az elöljáróságot arra ösztö­nözték, hogy az eredeti elgondolás szerinti kiosztást békéltetési tárgyalással oldja meg. Erre 1948 május 28-án került sor. A jelenlevő kisbirtokosok és a házhelyigénylőik között parázs veszekedés kezdődött, mável a kerti földek ügyében hajthatatlanok ma­radtak. A helyzetet az a körülmény is súlyosbította, hogy a kisbirtokos egy része családi körülményekre való hivatkozással házhelyigénylőként lépett fel, de kizárólag a saját területére. Nyilvánvaló volt már a békéltetési tárgyalás elején, hogy itt eredmény nem születhet, mégis az elöljáróság tovább foly­tatta, mivel mindenképpen kereste a megoldás kul­csát. Kiderült, hogy a kisbirtokosok legnagyobb ré­sze a kisajátítást már 1945 tavaszán ellenséges ér­zülettel fogadta, annak ellenére, hogy legtöbbjük a csereingatlan mellett még további szántóföld és rét­juttatásban is részesült. Néhányan azt is állították, hogy a csereingatlant nem beleegyezés ükkel juttat­ták, hanem úgy erőszakolták rájuk azt. 51 Az érdemi tiltakozásit azonban csak később kezdték meg, ami­kor világossá vált, hogy a KFB „indokolatlanul" vette igénybe a kerti földeket A kisajátított ingat­lanokat később azért követelték még erősebben, mivel láttáik, hogy a KFB a házhelyügyet érdemileg csak 1946 elején vette tárgyalás alá, és helyszíni szemlét csak ennek az évnek őszén tartotta meg a Megyei Földbirtokrendező Tanács. Ez a szerv a házhelyigény jogosultságot 1943 no­vember 5-én megállapította, de az igénybevétel ki­i mondását mellőzte. Mindezek csak bátorítólag ha­tottak a kisgazdákra. Nern vitte előbbre az ügyet a Megyei Földbirtokrendező Tanács, majd a Földhi­vatal további határozatlansága sem, amely azután mulasztással vádolta a KFB-t, amiért 1945 tavaszán a kisgazdákat az igénybevételről nem értesítette. Később pedig a megyei szervek két alkalommal történő helyi szemléje után sem foganatosítottak új igénybevételt, holott erre az utasítást megkapták. Az UFOSZ szervezet igyekezett azzal is hatni, hogy a csereterületeket földalap tulajdonná nyilvánította azok esetében, akik a kerti területet és a csereföldet megművelték és visszamenőleg bérletet követelt azok után. A tárgyalás eredménytelenségéről érte­sítették a Megyei Földhivatalt, amely ezekután Sü­megosehi községben a házhelyrefoirmot megsemmi­sítette. „A földreform kezdetétől a mai napig Sümegcsehi községben házhelyügyben a KFB eljárását, amely szerint a kisbirtokosoktól igénybeveendő területen kívánja a házhelyeket kijelölni, elutasítom, és a községben a házhelyreform végrehajtását kivihető­nek nem tartom." A Megyei Földhivatal az UFOSZ szervezettől és a községi elöljáróságtól 1948 nyarán új javaslatot kér a házhelyreform megoldására, bar a Földhivatal kénytelen volt megállapítaná, hogy jobb és alkalmasabb területet a község fejlődése szempontjából találni sem lehetett volna annál, amit a Községi Földigénylő Bizottság 1945 tavaszán juttatott. A Földhivatal azonban a hibát a KFB-ban látta, amely az igénybevétel alkalmával nem volt elég körültekintő és a kisbirtokosok belsőségéhez tartozó területet is igénybe vett. Ez azután nagyobbmérvű elégedetlenséget váltott ki a kisgazdatársadalom körében, amely politikai szempontból is csak kárt okozott. 62 Hibáztatta kisebb mértékben a törpe - és kisbirtokos réteget is, amely­ből „hiányzott a kellő megértés a kérdés megoldá­sához." 63 Fontos körülmény az is, hogy a cserein­gatlanokat nem egy tagban tartalékolták, hanem a nagy palánkosi táblában szerteszéjjel, és így nern volt lehetséges ennek a területnek település céljára való kijelölése. 64 Most már nem esett szó a községi elöljáróságon sem a kerti földek igénybevételéről, de a Kismező parcellázását sem kezdték meg. Ek­kor úgy tűnt, mintha az elöljáróság a palánkosi föl­deket szerette volna házhely gyanánt felosztani. Mivel ezt a tervezetet az érdekelteik és az UFOSZ szervezet ellenezte, az elöljáróság- kénytelen volt ettől a tervétől is elállani. A képviselőtestületi gyű­lésen kimondották, hogy az egyetlen megoldást nyújtó javaslat elvetése után a házihelypaircellázást megnyugtatóan elintézni nem lehet, mivel mind­össze 7000 négyszögöl terület áll rendelkezésre. Eb­ből azonban a 61 igénylőnek megfelelő nagyságú területet juttatni nem lehet. 1948 június 25-én tartott képviselőtestületi gyűlé­sen úgy találták, hogy a Megyei Földhivatal által jóváhagyott 61 házhelyigénylő közül mindössze 25— 30-an vannak, akiknek feltétlenül juttatni kell ház­helyet, míg a többi igényjogosultnak elismert sze­mély juttatásával egyelőre varrd lehet. 65 A Megyei Földhivatalnak sem volt kifogása az ellen, hogy a képviselőtestület a maga elgondolása szerint oldja meg és végleg zárja le a házhelyjuttatást. A Megyei Földhivatal csak ahhoz ragaszkodott, hogy a reális szükségleteket minden körülmények közepette elé­gítse ki az elöljáróság. Az UFOSZ készített egy i 2Q1

Next

/
Thumbnails
Contents