A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Farkas Gábor: Földosztás, házhely- és határviták Sümegcsehi községben (1945–1948)
a temető közelsége miatt házhelylétesítés céljára alkalmatlannak találta. Ujabb javaslat szerint a házhelyek kimérését a palánkosi földeknek a Görbői útra dűlő részén kellett volna elvégezni. Ez a felmérés senkinek sem sérti az érdekét, ha csak az újgazdák nem tiltakoznak a földterület újabb változtatása miatt. Ez azonban csak elképzelés maradt, mivel a házhely igénylők nem kívántak a falutól nagyabb távolságra letelepedni, s ezenkívül az ivóvízellátás nehézségét is felvetették, amely telepítésre alkalmatlanná teszi ezt a területet .Ügy látszott, a házhelykiosztás megfeneklett a községben. A KFB utolsó kísérlett tett, hogy végleg rábírja a kisgazdákat a csereterületekkel megváltott kerti ingatlanok kisajátítására. A KFB sorra járta az érdekelt gazdákat, hogy egyenként és személyesen rábeszéljék őket, hogy az igénybevett területet ne követeljék, mivel a bizottság munkáját szinte lehetetlenné teszik. Időközben ugyanis a KFB elgondolását a legszükségesebb házhelyigónyek kielégítésére vonatkozóan megváltoztatta a Megyei Földbirtokrendezo Tanács, mivel 61 igényjogosult személyt hagyott jóvá. A KFB ennek hatására megkísérelte az eredeti terv végrehajtását. A bizottság által megkérdezett 59 tulajdonos közül 21 a cserét jónak tartotta, 5 gazda közömbös volt, 23 viszont szenvedélyesen követelte vissza a kerti földeket. Elégedett volt a csereterülettel Kardos Elek, akitől 2199 négyszögöl szántóföldet, Kardos József, akitől 2019 négyszögölet vettek igénybe a házhely parcellázás során. Az elégedetlen 23 gazda a Megyei Földbirtokrendezo Tanácsnál újabb tiltakozást nyújtott be, amelyben most már nem ajánlottak semmilyen megoldást sem, hanem a KFB mindenegyes tagjának politikai múltját kezdték feszegetni. A bizottságot a község ellenségévé nyilvánították. Levelük csupa vád a bizottság és a község elöljárósága ellen. „Sümegcsehi község Földosztó Bizottsága még mindig szinte terrorisztikusan fenyeget. A helyszíni vizsgálatot megejtő Megyei Tanács határozatát legkülönbözőbb módon félremagyarázzák... a Tanács ítéletét semmisnek mondják... a napokban kihirdették, hogy volt tulajdonát művelni senki ne merje... A nép fél', hallgat és tűr. Nem tudja, hol talál orvoslást bajaira, pana'szaira. Ez a túldemokratikus banda a nép nyakán ül, és vajon ki merészel elgondolásuk ellen szólni... aki útjukban áll, azt menthetetlenül ... internálják" — írják 1946 október 27-én kelt levelükben. A KFB elnökét azzal vádolták, hogy a pap vagyonát védelmezi, azért nem került sor a Kismező felosztására. Érvekkel is támogatták ezt 200 a vádat. Szerintük a KFB elnöke szoros kapcsolatot tartott! fenn a falu plébánosával a földigénylési eljárás egész ideje alatt, amely még abból az időből származott, amikor az elnök az egyházközség földjén cselédeskedett. A hitbuzgó és vallásos hírben álló gazdák élesen támadták a plébánost. Ezt írják róla: „A pap a cselédjével és a volt nyilasokkal fűhöz-fához szaladgál, hogy a 12 holdját megmentsék." Támadják a bizottságot a körjegyzővel való szoros kapcsolat miatt is .. . ,.a jegyző irányításával kibeszélik magukat és mindent elpalástolnak. Nincs kitől tartaniuk, mögöttük a 100 holdját védő pap és a minden politikai érát kiszolgáló jegyző.. . ők tukmálták a falu nyakára ezeket a túl nagy demokratákat. Csak így remélhették, hogy ezzel a félig nyilas társasággal sikerül elgondolásaikat érvényre juttatni." 57 A levél írója ügyesen fogalmazta mondatait. Az volt az igazság, hogy a KFB két tagja valóban szimpatizált a szélső jobboldali rezsim községi vezetőivel, sőt némi kapcsolatuk is volt azokkal. Népellenes cselekedetet azonban nem sikerült rájuk bizonyítani. A két oldalnyira terjedő levélben ennyi volt csak az igazság, a többi pedig közönséges vádaskodás. A levelet az érdekeltek közül többen nem írták alá, mivel annak tartalmát megismerve, azt valótlannak mondották. Ezért a szervezők olyan elégedetlen gazdákhoz fordultak, akik hajlandók voltaik a bizottság ellen vádaskodni, még akkor is, ha az ügyhöz semmi közük nem volt. így találunk ott olyan középparasztokat is, akiktől házhelyföldeket sem igényelteik, és egyáltalán semmi közük nem Volt az egész juttatáshoz. A Községi Földigénylő Bizottság 1947 január 31-én megszüntette működését. Ekkor országszerte feloszlottak a földigénylő bizottságok, mivel a földosztás gyakorlati részét befejezettnek lehetett tekinteni. Sümegcsehiben azonban a KFB megszüntetésével a házhelyügy teljes káosza maradt hátra. 1947 február 23-án megalakult az UFOSZ szervezet, amely a házhely kérdést éppen olyan szívósan kezelte, mint a KFB. Igaz, hogy az UFOSZ első elnöke Németh István lett, és éppen ezért esett rá a választás, hogy a házhelyügyet végleg rendezze. 5 " Március 27-én egy UFOSZ küldöttség járt az Országos Földbirtokrendezo Tanácsnál, ahol az egész ügyet előadták, majd sürgős és végleges rendezést kívántak. Az OFT néhány nap múlva Sümegcsehi község házhelyigénylésében keletkezett összes iratodkát Zalaegerszegről magához kérette. 09
