A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Éri István: Modern Dunántúl, egy elfelejtett veszprémi folyóirat

Modern Dunántúl egy elfelejtett veszprémi folyóirat \ Veszprém megye kitűnő hírlap- és folyóirat bibliográfiáját lapozgatva,

1 a csaknem háromszáz, 1820—1956 között megjelent lap jellegét vizsgálgatva, néhány érdekes megállapítást tehetünk. Elsőnek az, az egyébként nemcsak vidékünkre jellemző tény tűnik fel, hogy igen sok, érdekes programmal, tervekkel jelentkező napi-, vagy hetilap szűnt meg néhány szám megjelenése után. Az új meg új kezdeményezések indulása és kilobbanása különösen a XIX—

XX. század fordulóján jellemző a veszprémi sajtóéletre. 1890—1914 között 92 lapot indítottak a megyében, javarészt a megyeszékhelyen, Veszprémben. De ugyanezen idő alatt csaknem ugyanannyi szűnt meg. Ezek a kérészéletű lapok hol a szerkesztők szalmaláng-lelkesedésének, nem kielégítő szakértelmének s természetszerűleg tőkehiányának, hol a közönség érdektelenségének, közönyének köszönhették gyors elmúlásukat. Egy másik, még az előbbinél is figyelemreméltóbb jelenség a politikai és társadalmi s mondani való jú lapok pártállása, világnézeti megoszlása. 1890—1914 között 18 kormánypárti, 10 mérsékelten ellenzéki: ,,48"-ias, 3 kifejezetten katolikus és 4 mérsékelten liberális színezetű lapot indítottak megyénkben. Egyáltalán nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy az első világháború előtti helyi sajtóban szinte egyáltalán nem jutott szóhoz a haladó polgárság, mégkevésbé a munkásság. A sajtó tehát híven képviselte azt a feudális, félfeudális és klerikális felfogást, ami általánosságban jellemezte a megye gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét. Éppen e lehangoló körkép miatt tartom fontosnak, hogy egy ugyancsak rövidéletű hetilapra hívjam, fel a figyelmet, melynek olvasása, éppen a többi helybeli politikai sajtótermék sivárságával, színvonaltalanságával összevetve még ma is, félszázad múltán sem időszerűtlen vagy fárasztó. A Modern Dunántúl című lap ez, amely a társadalmi változás követelésének igényével, szókimondó, harcos kritikával, a modern művészet melletti agitációjával igyekezett tespedtségéből a helyi, sőt a megye határán túli közvéleményt is felrázni. Fejlécén büszkén viselte a ,,társadalmi hetilap" alcímet és jelentőségét a kitűnő bibliográfus bizony kissé lebecsülte, amikor csupán az irodalmi-művészeti lapok között tett róla említést.

2 Óvakodva attól, hogy jelentőségét túlbecsüljük, már maga az a tény, hogy a püspöki városban, àz egyházi és világi nagybirtokosság által fejlődésképtelenné tett Veszprémben ez a lap, ha rövid ideig is, de megjelent, igen figyelemreméltó jelenség.

; Jelzi a haladó erők meglétét, még, ha csírájában is; egy olyan közösségben, melynek számunkra tisztelétet parancsoló „haladó hagyományai" a Tanácsköztársaság eseményeitől éltekintve nemigen, voltak ismeretesek. S miután egyik szerkesztője éppen a Tanácsköztársaság egyik prominens veszprémi alakja, majd vértanúja lett, mutatja azt az utat is, melyen elindulhatott a város egyik-másik haladó polgára, értelmiségije. • A Modern Dunántúl első száma 1910 szeptemberében jelent meg, utolsó, tizedik száma decemberben.'' Rövidéletű, hamar abbamaradt lapocska volt ez is? Kétségtelenül, ám azt figyelembe kell vennünk, még ha megszűnésének pontos okát hem' is tudjuk, hogy az egyetlen lap volt, melynek megszüntetése az uralkodó osztály helyi képviselőinek érdekében állott. Valószínűleg nem tiltották be, csak éppen más módon tették lehetetlenné megjelenését, s ezzel együtt útját állták mindannak á sokatígérő, értékes kezdeményezésnek, melyeket a lap szerkesztősége és szűkebb köre szervezett. Annak érdekében, hogy a Modern Dunántúl helyi és széiesebbkörű szerepét megvilágíthassuk, szükséges legalább néhány szóval a századeleji Veszprém társadalmi-gazdasági helyzetét ismertetni. A feladat nem könnyű, mivel a város társadalmi és gazdasági fejlődés rajzának kimunkálásával történészeink még adósak. A kérdés egyáltalán nem érdektelén, hiszen Veszprém talán a legjellemzőbb példája a Dunántúlon annak, hogy az egyházi földesúr 145