A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Éri István: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1964. évi munkájáról

Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1964. évi munkájáról Felettes szerveink 1963 nyarán elrendelték, hogy hasonlóan más művelődési intézményekhez, a múzeumok is szeptembertől augusztusig tartó művelődési évre készítsék el munkaterveiket. Ugyanerre az időszakra készülnek muinkabeszárnolóink is, azonban miután számszerű jelentéseinket a gazdasági évre szólóan készítettük csak el, továbbra is szükséges az éwégi statisztikai beszámolók összeállítása. Ilyenformán az elvégzett munkára és az elért eredményekre vonatkozó jelentések keresztezik egymást, fedések vannak a munkatervekben is. Attól eltekintve, hogy az ilyesfajta tervezést és jelentéskészítést nem tartjuk megfelelőnek, megszüntetését ismételten kértük és kérjük, a Múzeumi Igazgatóság nyilvánosságra hozandó beszámolóit változatlanul egy-egy naptári esztendőre vonatkozólag tesszük közzé. 1964-ben végzett munkánkra visszatekintve ismételten hangsúlyoznunk kell, mint azt már korábban is tettük, hogy egy alig néhány esztendeje létrehozott szervezet legcélszerűbb működési formáinak kialakulása folyamatos fejlődés eredménye. Ebben a folyamatban újabb előrelépésekről számolhatunk be: tervszerűbb s alapvető jellegű tudományos munkálatokról, az égető tudományos létszámhiány bizonyos mértékű pótlásáról, színvonalasabbá vált ismeretterjesztő-népművelő tevékenységről s mindezek feltételeit is biztosító gazdasági fejlődésről. Mindezzel egyidejűleg megállapíthatjuk a Veszprém megyei múzeumi szervezeit súlyának, jelentőségének növekedését a terület kulturális életében, idegenforgalmi vonatkozásaiban is. Természetszerűleg hozza ez magával a feladatkörök bővülését. Nemcsak újabb kiállítóhelyek s hasonló létesítmények számszerű növekedéséről van itt szó. Feladataink árnyaltabbak lettek, szükséges lesz a nem lényegbevágó, tehát jelentéktelenebb tennivalók elhagyása is annak érdekében, hogy a lényegeseket kellő energiával valósíthassuk meg. Múzeumaink egyre inkább kilépnek a szűkebb értelemben vett speciális feladatköreik szabta térről, magától értetődő, sőt, a megye művelődési szerveinek számára szükséges, hogy muzeológusok irányítsák a honismereti szakkörök tevékenységét, a műemlékekkel kapcsolatos ügyéket, részesek legyenek a Balaton-part nyári programjának gazdagításában, a megyei képzőművészeti élet kibontakozásában. Eredményesen keressük és helyenként meg is találtuk más kulturális intézményekkel való szoros együttműködésünk módját, így a megyei könyvtárral, — 1964-ben leginkább a veszprémi Petőfi Színházzal, színháztörténeti kutatás tekintetében. A megyei múzeumi szervezet 1964-ben megindított több olyan vállalkozást, amelyek a múzeumok helytörténeti kutatóintézmény jellegéből adódóan kívánatosak. Ma már nemcsak a korábbi években megindított természettudományi kutatásokról, vagy a régészeti topográfia munkálatairól számolhatunk be, mint amelyek kezdeményezésünkre, vagy tevékeny részvételünkre alapozottak, hanem a műemléki topográfia, a népi műemlékek kutatása, földrajzi helynevek gyűjtése tekintetében is kezdeményeztünk. Ebből következik, hogy kapcsolatunk nemcsak az országos múzeumokkal vált rendszeresebbé, hanem más, országos jellegű intézmények programját is a magunkéval egyeztetve munkálkodhatunk. Beszámolónkat az eddigi gyakorlatnak megfelelően állítottuk össze. I. 1. Múzeumaink és kiállítóhelyeink tevékenységéről az 1964 februárjától rendszeresített és jól bevált havi szöveges és statisztikai jelentések alapján állandóan tájékozódni tudunk. A megyében szétszórt intézményeink közvetlen segítése és ellenőrzése 1964-^ben sokkal hatékonyabbá vált a múzeum gépkocsijának beállításával. Így elérhető volt, hogy legalább negyedéveriként valamennyi múzeum problémájával a helyszínen foglalkozhattunk, a gazdasági ellenőrzés is folyamatos lehetett. Tekintettel arra, hogy kisebb-nagyobb építkezések, kiállításfelújítások szinte mindegyik intézményünkben foly13