A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez

4. kép. Győrök Leô: Pihenő gályarab. Rajz 1871-Ъо1 ADD. 4. Leó Győrök: Ruhender Galeerensträfling. Zeichnung von 1871. désbe merült, hogy hogyan történt. Büntetését átváltoztatták gyarmati kényszermunkára. Győrök Leó valószínűleg elhallgatta eredeti nevét. Garcin százados jelentésében ugyanis arról ir, hogy a „hadbíróság mindazokat, akiknek olasz vagy lengyel nevük volt, minden magyarázat nélkül halálra ítélték."

37 Barrés a külföldi foglyok kegyetlen irtását megerősítette írásában. A sebesült őrnagy az Aube nevű deportáló hajóra került. Az Aube-on ezután „kilencszáz társával együtt négy hónapig sínylődött a bresti kikötőben; mialatt társai közül hatszáznál több elpusztult." Elképzelhető, hogy milyen körülmények között élhettek a kommünárdok. A család elbeszélése szerint nemcsak a zsúfoltság és éhhalál végzett a szerencsétlen sorsú deportáltakkal, hanem a szomjúság is. A legelemibb higiénia is hiányzott. Takaró vagy egy kevés szalma sem állott rendelkezésűikre. Ilyen körülmények között pihenő rabtársát rajzolta le Győrök Leó (4. kép). E képről, — amely vázlatkönyvében volt, és sikeresen átvészelte a szörnyű megpróbáltatásokat, —• külön kell szólnunk. A véletlen folytán Győrök Leó kis darab papírhoz fel más alkalommal irónvéghez jutott. Vigasza most már a rajzolás volt. Lerajzolta a kapitányt is, akinek faggatására elmondta, hogy festőművésznek készült. A rajzzal megszerezte a kapitány jóindulatát. A kapitány maga csempészte neki a hajóra a szükséges vázlatkönyvet és rajzeszközöket. Egyik ezután készített rajza a kapitányról megmaradt a tőle kapott vázlatkönyvben (5. kép). A kapitány tovább ment jóindulatában s a sebesült Győrök Leónak függőágyat adott, majd a hajó elindulásától naponta néhány órát engedélyezett a fedélzeten is rajzolgatni. Ez adta a szökés gondolatát a szabadságot annyira szerető és azért harcolni is tudó mérnök-művésznek. Az utolsó napon, amikor még a francia part közelében tartózkodott az Aube, alkonyatkor a viharos tengerbe vetette magát. A legyengült sebesült alig tudott a haragos hullámok között a partra jutni a családi elbeszélés szerint. Mégis megmenekült. — Hogy hogyan rejtőzött el, hogyan és milyen úton került haza Magyarországra, nem tudjuk már. A családi visszaemlékezés szerint valamilyen szigetre jutott, ahonnan az ottlakók segítették tovább. A tengerészmúlttal rendelkező hős megtalálta a módját, hogy akár hajóval, akár csempészek révén hazajuthasson. Leidenfrost Gyula könyvében mésként írja le Győrök őrnagy fogságbaesését és szabadulásának történetét. Semleges nézőként tüntette fel a mérnök-művészt, akit tévedésből hurcoltak el.

38 El kell vetnünk a Vasárnapi Újság 1892-ben megjelent cikkének kitételét: „A torradalom legyőzése után ő is fogságba jutott s gr. Andrássy Gyula akkori külügyiminiszter hathatós beavatkozása menthette meg."

;í!) Nem fogadhatjuk e véleményt már csak azért sem, mert a „külügyminiszter hathatós beavatkozásá"-ra egyszerűen nem volt idő. 1871 végén érkezett haza Magyarországra, testben és lélekben egyaránt megtörve. Sebe, szívós szervezete ellenére, csak nagyon lassan gyógyult a kiállóit nélkülözések miatt. Életét is alig tudta (szerencséje ellenére is) megmenteni. De nemcsák testileg, hanem lelkileg is megtört. Menyasszonya — aki a család elbeszélése szerint szintén kummünárd volt — valószínűleg a harcok során elesett. Franciaországi barátai vagy 135