A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez

Győrök Györggyel, s látszólag elmarasztalja őt:

5 „Villax Antal polgármester úr hivatalosan bejelentette, hogy Győrök György úr e városnak a tavali tisztújítás alkalmával választott ügyésze szemelöl eresztve azon kötelességet, minélfogva a város ügyeinek vitelében ő is közre munkálni tartoznék, a keze alá adott ügyészi hivatalnak, részint szün'celeni utazásai miatt részint, ha hon van is, annak érintetlenül hagyása által, daczára a sokszoros felszólításnak, bírói megintéseknek, sőt fizetése letiltásával tett fenyegetésnek eleget nem tévén, miután a naponta szaporodó foglalatosságok igénybe veszik, hogy e hivatal olly kezekbe adassék, mellyek azt hatás körében betölteni készek, kívánná, ha Győrök György úr hivatali kötelességei alul feloldoztatnék s helyébe ifj. Osváld Dániel aljegyző úr, ki mint mellette alkalmazott, az ügyészi hivatal teendőit főbíró úr közremunkálásával eddigelé is vitte, leendő tisztújításig ügyésznek el választatnék, melly előterjesztés a közönség általis igaznak találtatván s általa az ajánlás is elfogadtatván, nevezett Győrök György eddigi városi ügyész úr hivatalától felmentetik s helyébe ifj. Osváld Dániel aljegyző úr. az ügyészi fizetésnek és járulékinak húzása mellett helyettes városi ügyésznek kineveztetik." A fenti tanácsjegyzőkönyvi bejegyzés értékelésekor szükséges figyelembe vennünk, hogy azidőtájt a Dunántúl osztrák kézre került már, s Windischgrátz első feladatának nem a területszerzést tartotta. Ez intervallumban ugyanis a hátországot biztosította. Ezért a már elfoglalt területeken „a vidék lefegyverzésével, osztrák szellemű, új hivatalnokok kinevezésével stb. tölte idejét."

0 A fentiekből következik, hogy még a Kossuthpárti Pápa város tanácsa sem alkalmazhatta a diszkriminált Győrök Györgyöt. Hogy további üldözését megkerüljék, olyan indokot igyekeztek okként feltüntetni, amely más vidéken működését lehetővé tette. A „szünteleini utazásai" kifejezés vagy hadbírói tevékenységét, vagy a bújdosását takarja; „a naponta szaporodó foglalatoskodások" pedig valószínűleg a költözés úti előkészületeit jelenti. Villax polgármester minden bizonnyal ez ügyet a legteljesebb jóakarattal kezelte, különben Győrök György osztrák kézre került volna. Ennek ellenére hosszú ideig bujdosott Somogy megyében. Eközben „még Somogy-Atádon is megfordult, a hol jegyzőséget is vállalt s a hol felesége (öreganyám) meg is halt" — írja levelében unokája. Nóvák Vilmos levele szerint

7 Győrök Györgyné (született Novákovics Mária) „Tiszttartó nő" 28 éves korában 1851 május 17-én hunyt el. A család ekkor Nagyatádon lakott. A következő adat újabb tragédiát jelez: 5 hónapos fiúk, Győrök Lajos 1851 június 29-én meghalt. Győrök György ekkor már Nagyatádtól 5 km-re fekvő Kivadár nevű faluban ügyvédeskedett. Nem sokkal utóbb pedig Győrök Lajos ikertestvérének, Győrök Anna Gizella 7 hónapos gyermeknek 1851 szeptember 10-én bekövetkezett halálát jegyezték fel. A menekülést követő hármas tragédia szörnyű hatással volt Győrök Györgyre s egész életére rányomta bélyegét. De a Bach-korszak idején nem mozdulhatott e helyről s tovább kénytelen ügyvédeskedni. Erre enged következtetni két könyve is, amelyeket a községi bírák számára írt s adott ki Pesten 1853-ban és 1854-ben.* A szabadságharc bukása anyagilag is nagyon súlyosan érintette. Vagyonát és értékeit már korábban Kossuth-bankókra váltotta. Ezek nemcsak elértéktelenedtek, hanem reitegatőit szigorúan büntették, így 1849 augusztus 1-én már Györök-féle ,.csődtömeg"-ről beszél a városi tanácsjegyzőkönyv.'

1 Ekkor már bujdosott a pápai zászlóalj hadbírája. Az 1850-es évek második felében a Bach-tisztviselők túlkapásait már a császárhű osztrákok is elítélték, s az elnyomás némileg enyhült. Ilyen előzmények után találkozunk ismét Győrök György nevével a Veszprém megyei Devecserben. 1859-ben jelent meg „A devecseri 1857/58. évi Színműkedvelők Emlénykönyve", amelynek egy példányát a budapesti Széchenyi Könyvtárnak ajánlotta fel 1862 július 1-én.

1

" Az Emlénykönyv „Gottharrd Rózsa Kisasszony ö Nag3^ságának a szent ügyek s szép Művészetek Lelkes Pártfogónéjának tisztelettel ajánltatik szerző által." A könyvet szerkesztette „Győrök György kerületi jegyző." A könyvecskében a szerkesztő előadja, hogy a színműkedvelők köre hogyan jött létre.

11 1857-ben három, faluban, Borszörcsökön, Közép-Iszkázon és Kertán nagy tűzvész volt. Lakóinak felkarolására alakult 1857-ben a színmű játszók köre. Azonban később sem. oszlott fel e lelkes társaság, hanem szükséges és kevés anyagi alappal rendelkező intézmények alaptőkéjének gyarapítására fordították tiszta jövedelmüket. így pénzt adtak a „devecseri járásbeli kórodá"-nak és a „pesti nemzeti Színház nyugdíjintézeti alaptőkéjének" is. A színműkedvelők körének gondolata is valószínűleg tőle származott, de az bizonyos, hogy Győrök György szervezte meg. Természetesen az első nehézség a szereplők összegyűjtése volt. Erre utal, amikor a színészettel, színjátszással kapcsolatban a kispol126