A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Füzes M. Miklós: Adatok Györök György és Györök Leó életéhez

1. kép. Győrök György 1867—72 között készült fénykepe Abb. 1. Photogranhie Georg Györöks von eca 1867—72. gári előítéletekkel szállt szembe. 12 De nem állt elég és aktuális színdarab rendelkezésére. Ezért színda­rabokat is írt. Az Emlénykönyvben két egyfelvoná­sos vígjátéka is szerepel. Energiájának nagy részét azonban főleg a színdarabok betanítása és rende­zése kötötte le. A nagyműveltségű, lobogó lelkese­désű jegyzőnek azonban ez sem okozott különösebb nehézséget. Korának és a város igényeinek megfelelően nép­színműveket, vígjátékokat tűzött műsorra. Győrök jól számított, a siker, a hatás már az első, önmaga írt darab után óriási volt. A jelentkezők közül most már válogathatott s így olyan darabokat is színre hozhattak, amelyben női szereplő is játszott. Az át­ütő sikert természetesen nemcsak a szövegkönyv és a darabok aktualitása okozta. Elismerést aratott a jó rendezés és a műkedvelők szereplése, akik a vá­ros közismert tagjai voltak. Győrök Györgyöt két­szeres elismerés illeti, mert nemcsak az egész kör­nek lelke volt, hanem az összes, mások által el nem vállalt hálátlan szerepeket ő játszotta. Volt ő báró Felleghi Hector, Riba az oláh cigány, Mogori a tiszt­tartó stb. Az előadások szüneteiben verseket is szavaltak. Győrök György részéről nagy bátorságra vall, hogy olyan helyen, ahol szabadságharcos múltját jól is­merték és ahol hivatali tisztséget viselt azon idő­ben, Vörösmarty Mihály: Toldy Csepelyben, és Pe­tőfi: Ha című versét szavalta. 1 '' Ilyen műsorpolitika mellett könnyen elképzelhető, hogy e vállalkozás az anyagi és az erkölcsi sikert egyaránt meghozta. 171 Győrök György az Emlénykönyvében több költe­ményt és „A devecseri régi vár rövid ismertetésé"-t is közölte. Figyelme arra is kiterjedt, hogy névte­lenül megemlékezzék Lendvai Márton híres ma­gyar színész haláláról. A devecseri várról szóló is­mertetéséhez még egy sajátkezű fametszetet is ké­szített. A devecseri Emlénykönyvvel kapcsolatos munkájának értékelésekor tisztelettel kell adóznunk töretlen energiájáért, sokoldalú tudásáért, becsüle­tes munkájáért. Teljesítménye korában nem min­dennapos jelenség. Nem tudjuk még, hogy miért, milyen körülmé­nyek miatt hagyta el a közigazgatási pályát. De tény, hogy devecseri állásától csakhamar megvált, hogy Balatonfüreden új, szabadabb munkába kezd­jen. Itt 1861 június 15-én jelent meg a „Balaton­Füredi Napló" című hetilap első példánya. „Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos TIHANYI VISZ­HANG" volt. Hogy ez álnév alatt ki rejtőzött, arra a II. évfolyam június 26-i száma ad választ, mely szerint a lapot Győrök György szerkesztette. Az új­ságot először Müller Emil nyomdájában nyomták Balatonfüredein a „Dorottya utcza 12-ik szám" alatt. Később a lapot, valószínűleg anyagi okok miatt, Szombathelyen nyomták A „Mutatványlap"-ot kö­vető július 2-i szám után a hetilap zavartalanul mű­ködött az egész fürdőidényben. így szeptember 30-ig összesen 17 szám jelent meg. A II. évfolyam 1862 június 26-án indult meg. Az első szám előfizetési felhívása szerint „itt helyben Füreden nyomdát állítottunk fel" — írja a szer­kesztő. A nyomda tulajdonosa, felelős szerkesztője és kiadója Győrök (sic) György volt ettől kezdve. Ez az évfolyam is csak a fürdőidény alatt működött, június 26-tól szeptember 29-ig. Az évfolyam össze­sen 19 számot tartalmazott. A Balaton-Füredi Napló III. évfolyamában 1863 127

Next

/
Thumbnails
Contents