A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Herényi István: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója

A falu tisztségviselőit és az egyház vezetőségét is tiszteletdíj illette. Az elöljárók, a bíró, a kurátorok, az esküdtek 15 váltóforintot kaptak. Az alárendelt hivatalban levők közül pedig a két strázsa és a két egyházfi 8 váltóforinttal érték be. A többiek jóval alacsonyatofo összeget kaptak, mégis azzal a hozzáadással, hogy a forintjuttatáson kívül naponta fél iece bor is járt a javadalomhoz. Székely a már említett közimegbízatásain kívül a több körültekintést és nagyobb élettapasztalatot, de nagyobb műveltségi fokot kívánó munkákban vett részt. A község és az egyház pénzügyeit hosszú ideig rábízták, sőt kényesebb határikérdésekben is kiküldték. 6. Székely Jánosnak, mint azt már az előbbiekben is említettük, mintegy 100 holdnyi birtoka volt. Amint naplójából kivehető, a birtokok egy része a Székely felmenőké, más része azonban a Gánts és Szalóky családoké volt, illetve ez utóbbi két családról szállt a Székelyekre. Székely János következő földrészleteit ismerjük: 1. Erdei juss, 36 hold 499 négyszögöl, 2. Alsó diülő (volt Szalóky birtok)' 6 kis hold, 3. Szélesárki kaszáló, 4. Bozót a Martzal mellett. 5'. VízárM szántó. 6'. Vidi mező; 7. Cserali föld. 8: Lukátsi szántó, 9. Csordacsapás mellett, 36 hold 499 négyszögöl. Ebből a felsorolásból megállapíthatjuk: Székelynek a művelési ágak szerint volt szántója, kaszálója, mezeje, sőt erdeje is. Megállapíthatjuk azonban azt is: a kilenc tagban fekvő földterület kilenc különböző helyeken helyezkedett el Csögle határában, Két nagyobb Összefüggő tag mellett hét kisebb ingatlannal kell számolnunk: olyan birtok ez, mely megfelelő személyzet, állatállomány és felszerelés birtokában egy szorgalmas és körültekintő parasztgazdának biztos és a falusi viszonyok között jó színvonalú megélhetést képes biztosítani, s megfelelő stabil alapja a gazda helyi közszereplésének, közéleti vezetőszerepének Ш Ami Székely gazdálkodását illeti: a földművelés vonatkozásában az írónak különösen gondja volt a növénytermesztésre, a gazdasági munkákra, azoknak időben történő elvégzésére, az időjárásra, a salétromföldekre és a tagosításra. Székely főleg gabonát termelt: búzát, rozsot, árpát, zabot. Egyéb növények közül kukoricát, burgonyát, tököt, borsót, bükkönyt, hajdinát, kendert, a gyümölcsökből diót, szőlőt, almát és körtét. Az áílatok etetésére és almözására megfelelő széria,- sás ér, szalma-készletekről is gondoskodott. A gabonák termése esztendőnként igen változó

1 volt Igen jó a termés gabönaneműekből 1843-banv 1847-ben, Ш52-Ьей és 1856-ban. 1834 és 1866 között a rossz termés meghaladta a jó és közepes termések számát. Különösen' rossz- évként jelentkezik az 1836-ik eszteridő, amikor jóformán

1 az egész termék elfagyott. A gazdasági munkák közül foglalkozik a szántással, ganaj ázással, vetéssel, aratással, takarolással, és nyomtatással. A tavaszi szántás február közepétől április elejéig, az őszi november közepétől új' esztendeig, a vetés február közepétől legkésőbb április végéig, az őszi vetés Szent Mihálytó'í októbey végéig, a takarolas viszont július közepétől augusztus elejéig tartott. Gondosan rögzítette Székely az időjárás okozta nehézségeket és az évi időjárás változásait. Nyilvánvalóan ebből a statisztikából igyekezett következtetést levonni a gazdasági munkálatok legmegfelelőbb elvégzési idejére. A nehéz évek' közül különösen hármat emel ki: 1834-et, 1838-at és 1041-et. Az említett években nagy hófúvások voltak, majd pedig a korai olvadás nagy áradásokat okozott. Egyébként is oly nagy volt á víz a határban, hogy Szigetiből a szénát úgy kellett kihajózni, a kiscelli vásárra pedig nem tudtak elmenni a nagy víz miatt. Akik mégkísérelték az átjutást, belefordultak a Marcalba. Végül is hajókon kellett vásárosokat átvinni egyik partról a másokra. 1841-ben nyáron viszont olyan meleg volt, hogy szinte égette az eíhbere'If'et. Szerencsére ez а Пар vasárnapra esett, így nem kellett senkinek sem a földjére munkára menni. A-í évi időjárást Székely 1820—1868 között évszakonként feljegyezte, csupán 15 évnek a leírása hiányzik (1823—1833, 1836

;

, 1847—1843). Az időjárásra vonatkozó kifejezései igen változatosak. A hidegre pl. a következő szavakat használja: fagy, hideg tavasz, hideg dér, hideg szél, hideg főszél, igen kemény hideg, száraz hideg, szeles, mostoha idő. A meleg különböző megkülönböztető! : nagy szárazság, jó idő, meleg szél, gyenge* karácsony, száraz, meleg, jó tavasz, igen nagy szárazság: A csapadékok között szerepel: nagy hármat, hideg dér, nagy hó, esői Be beszámol Székely a

! napfogyatkozásról, üstökösről is; Ügy látszik, különösen fontos lehetett Székelynek a saléfttortiföldekre vonatkozó 1

!

850 Julius- l

!

4-én Ш