A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Fettich Nándor: A jutasi avarkori temető revíziója

1 db vascsat, 4 db karikacsomó vasból a gyöngysor közül, 56 db gyöngy." — E tárgyak azonosak a 282. sír űrlapján felsoroltakkal. „c, 1 db állatcsont. A sírról fényképfelvétel." 8133. 1935. dec. 29. „Répásy M. ajándéka. Népvándorláskori üveggyöngy a jutási sírmezőről." 8247. 1936. okt. 2. „Vegyes leletek a jutási népv. sírmezőről. 2 gyöngyszem (1 közepes, 1 kicsi), l vaskés, 1 fülbevaló karika része." A veszprémi múzeumban 1963. év folyamán végzett ku84 5. A jutási temető ÉK-i része 5. Nordöstlicher Teil des Gräberfeldes von Jutas. 5. Part du cimetière de Jutas. Vue du Nord-Est. 5. Северо-восточная часть юташского кладбища. tatásaim alkalmával találtam egy dobozban egy csontfésűt, amely mellett fekvő cédulán Rhé Gyula kézírásával a jutási temető volt lelőhelyként felírva. A két darabban levő csontfésű 14. kép 3) a 196. sírban talált gazdagabb díszítésű fésűnek a variánsa. Ugyanabból a műhelyből származik és nyilván egy, a kavicsbányászás által tönkretett másik langobard női sírnak volt a melléklete. Rhé Gyula élete vége felé a Jutásról állandóan érkező régiségeket nem tudta mind benaplózni. Így azután több régiség naplózatlan maradt. Ezek közé tartozik e csontfésű és a következő néhány edény is. Három durva edényt is találtam a múzeum raktárában, mint a jutási temetőről származókat. Ezek közül az egyik (17. kép 1.) azonos lehet a 8107. a., alatti bevagdalt szájú edénnyel. A másik kettőről csak azt tudom, hogy Jutásról származnak (17. kép 2—3). 5. A JUTÁSI 196. SIR A jutási temető új történeti kiértékeléséhez addig nem foghatunk, amíg ennek a nagyjelentőségű sírnak időrendi helyzetét és történeti jelentőségét nem tisztázzuk. Nemrég Bóna István ezt a sírt felhasználta azon törekvésének alátámasztására, hogy a langobardokat minél több helyen mutassa ki Pannóniában azok itteni uralma idején. Egy másik állásponttal szemben, mely szerint a langobardk Dunántúlunknak csak a nyugati és délkeleti részeit száltták meg, Bóna a langobard megszállást az egész Dunántúlra kiterjesztette, így lett a várpalotai langobard—avar temető a langobard megszállás bizonyítéka és ennek alátámasztására a jutási 196. sírt el kellett választani az avarkori temetőtől és a langobard megszállás idejébe kellett tenni. A 196. sírnak a temetőtől való izolálására a következő szituációt konstruálta: „Das Grab befand sich am Rande des durch die heruntersausenden Wässer beschädigten Gebietes und so ist es nicht zu ermitteln, ob ein Zusammenhang zwischen diesem Grab und dem benachbarten frühawarischen Friedhof bestand, wie dies bis jetzt von der Forschung angenommen wurde".

16 Sem az eddigi publi6. A jutási temető DK-i része 6. Südöstlicher Teil des Gräberfeldes von Jutas. 6. Part du cimetières de Jutas. Vue du Sud-Est. 6. Юго-восточная васть юташского кладбища.