A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

109 A Veszprémi Hírlap, 1920. VII. 11-i számában. HO VBMI 19/120. ш Az összeget több mint fél év múlva utalták ki, 1921. VIII. 3-án. VBMI 44/1921. na Rótt levele Laczkóhoz 1920. XII. 13-án VBMI 47/1920. — Bibó alispán, mint a vármegyei múzeumi bizottság elnöke a megye lapjaiban (Veszprémvármegye 1921. IV. 7. és Veszprémi Hírlap 1921. IV. 19-iki számaiban) vázolta a feladatokat. Szerinte az összesen 14 000 000 koronát érő telket és épületet 1 800 000 К értékű összeggel lehetne rendeltetésének átadni. Ennek felét a megyének kell biztosítania. „ . .. a magyar kultúra szent nevében kérő szóval fordulok a vármegye minden lakosához, a polgárokhoz és előkelőségekhez, elsősorban pedig a birtokos osztályhoz, mint akiknek a konjunktúrákkal is támogatott kemény munkája Isten áldásával lehetővé tette, hogy hasonló célokra a legmesszebbmenő anyagi áldozatot is meghozhassa ..." — írja a többek között. — Jellemző, hogy Laczkó 1920—22 között a két lapban összesen mintegy 70 kisebb-nagyobb cikket, hírt jelentetett meg a múzeumépítés propagálása érdekében. из A szobrokat Birő Lajos és Farkas Béla szobrászművészek készítették el. Az eredeti ajánlat szerint, kőbe faragva 60 000 K-ba került volna. Minthogy azonban az „áldozatkészség" eddig nem terjedt, 30 000 K-ért a két életnagyságú szobrot vasvázra felhordott betonból készítették el! (1921 szeptemberében már el is helyezték őket.) 11

4 Az 5162/1922. sz., 1922. márc. 14-i határozat: VBMI 18/ 1922. 11

5 VBMI 25/1922. — Miután a Szabadoktatási Tanács, melynek keretéből biztosították az összeget, elszámolást is kért s ezt Laczkó be is terjesztette (VBMI 23/1923.), közelebbről láthatjuk, mit lehetett ebből az összegből elvégezni. 1611000 K-ba került a múzeum belső festése, anyaggal együtt, ezenkívül még téglát, 7 kisebb ládát és egy seprőt sikerült az összegből beszerezni. 116 VBMI 11/1923. 117 VBMI 4/1923. 118 VBMI 66. és 78/1923. ne A fenti hibákra Laczkó már az 1926/27. évi Jelentésében felhívta a figyelmet (16—17. о.), a következő évben már jelzi a központi fűtés hibáit is (1927/28. évi Jelentés 14. o.), ugyanis vízkő rakodott le a csövekben, vízlágyító berendezés híján, így néhány év múlva a központi fűtés meg is szűnt (1931/32. évi Jelentés 21.) — érdemes megemlíteni, hogy az éveken keresztül felrótt hiányosságokat csak a felszabadulás után szüntették meg (padlóburkolat készítése, csatornázás), a központi fűtés újbóli bevezetésére pedig remélhetőleg a közeli években lesz módunk. 120 L. a 102. sz. jegyzetet s Klebelsberg kultuszminiszter levelét a múzeum kiállítási termeinek ügyében VBMI 34/1923., 1923. V. 3. 121 Erre Laczkó idézett jelentéseiben a múzeumépület problémáinak ismertetésekor állandóan visszatér. 1926tól folyik a „Római pavillon-alap"-ra a gyűjtés, az összegyűlt pénz azonban lassan szaporodott, még 1932ben is alig haladta meg a 2300 P-t. (1931/32. évi Jelentés 24. o.) 122 Herkely Károly: A Veszprém vármegyei múzeum néprajzi gyűjteménye. Vp. 1941. 5 skk. 123 Tudósítás a múzeum felavatásáról. — Veszprémvármegye, 1925. május 31. 75