A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

majd megszerezni. Mondanunk sem kell, hogy a kölcsönt soha nem szerezték meg. ST A telekcserére vonatkozó jóváhagyásokat, szerződéseket, az államsegélyt Koller a múzeumegylet 1912. június 5-i választmányi ülésén jelentette be. — VBMI i. h. 88 VBMI 34/1913 — V. 17-én —, 35/1913 — VII. 1-én kelt Medgyaszay levelek s rá válaszok Laczkótól ugyanazon szám alatt. 89 VBMI 12/1914. Az eredeti megyei ügyirat száma: 1019. jkv/15.889/1913. Kelte: 1913. IX. 9. — Csomayn kívül még három pályázó szerepelt, továbbá rész-szállításokra számos helybeli és budapesti cég küldött be árajánlatot. Csomay megbízatására számítani lehetett, hiszen a városban hosszú évek óta csaknem minden középületet (így pl. a színházat is) ő épített fel, s mint láttuk, különböző alkalmakkor, maga is készített terveket a múzeumhoz. »о A Bakonyi Múzeum irattárában Laczkó Dezső 1920-tól naplószerűen vezetett feljegyzései „Építkezés" felirattal külön kis füzetben maradtak fenn. Ebből derül ki az is, hogy Csomayval a végleges szerződést a vármegye csak 1914. január 28-án kötötte meg. Más, ugyancsak jelzet nélküli feljegyzések a munka egyes fázisairól ugyancsak Laczkó írásával, különálló lapokon találhatók az irattárban. 91 Jelentés 1914. 4. »2 Jelentés 1915. 5. о» 8528/1914. sz. határozat — jelentés 1915. 4—5. »4 1914. IX. 12-én 1897/1914. AÊH. sz. alatt. 95 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége közgyűjteményeinek fejlődése 1914-ben. MKÉrt 1915. 128. oe MKért 1916. 161. — Keserűen állapítja meg az 1915. évi jelentésben Laczkó Dezső: „...ki is keresgélne ma a kultúrtalajon tenyésző flóra közt a legszínesebb virágok után, mikor a vas-, szén- és kenyőrláz pírja ül ki az arcokon világszerte. A múzeumok laboratóriumaiban is fegyvert kovácsol a kalapács és srapnelltöltelékeket gyárt az esztergapad. Érdeklődést csak a hadiemlékek keltenek, bár ez is veszít intenzivitásából, fokozatosan, a mily arányban mindinkább közömbössé válik a pusztulás és a halál. Mekkora erő kell ahhoz, hogy a mai rettenetes időkben ki tudjuk magunkat váltani a háború szülte lelkiörvénylésekből, hogy békés kultúrmunkába álljunk, — mutatja az eziránt való vállalkozás meddősége, vagy eredményeinek silánysága. Ne vessen ránk követ a szerencsésebb utód, mert talán sohasem fogja megérthetni azokat a napokat, amelyek nekünk mostoha osztályrészül jutottak!" (VBMI 8/1916.) 97 AMKOF 76/1916. és 98/1916. sz. levelét az alispán válaszával együtt 1. VBMI 6/1916. 98 VBMI 22/1918. (Ezt Koller alispán már 1913-ban így kérte a MKOF-től. — L. az 1913. ХП. 18-i választmányi gyűlés jkv-ét.) 99 Az alispán levele 18813. sz. alatt, 1910. IX. 9-én kelt. A MKOF részéről 1918 (!) ХП. 23-án írja Mihalik: „Én úgy tudom, hogy az egyesület (a Múzeumegylet), hogy az épületet felemelhesse, bizonyos vármegyei, vagy másféle alapokból kölcsönöket vett fel s most e kölcsönök adósságként terhelik az egyletet, hiszen kamatok címén jelentékeny összeget kell fizetni utánuk. Ha tehát sikerülne a még hátralevő építkezési segélyeket egy összegben megkapniok, kifizetnék az adósságokat s így az Egylet, súlyos anyagi terheitől megszabadulva, zavartalanul, anyagi gondoktól men74 ten teljesíthetné kulturális és tudományos feladatait." — VBMI 41/1918. — Laczkó korrekt módon, a múzeumépület sorsának irányításában bekövetkezett változás kérdését nem érintve, csak annyit válaszol, hogy az Egylet az e célra gyűjtött adományokat és az alapító-tagdíjakat fizette be az építési alapba, tehát adósság nem terleli. — VBMI 42/1918. 1919. I. 4. — A hátralevő építési munkák ügyében a vármegyének kell — véleménye szerint — eljárni. Majd, miután a MKOF két hónap múlva ismét tőle sürgette „az építkezési költségek miként való eddigi fedezéséről szóló jelentést" (VBMI 18/1919. 1919. II. 20.), a sürgetést ismét a megyéhez továbbította. Március 7-én küldte meg azután a MKOF-hoz az államépítészeti hivatal errevonatkozó szakvéleményét, megjegyezve, hogy a vármegyének a levéltár elhelyezése miatt érdeke, hogy a múzeumi gyűjteményt épületéből kitehesse, ezt a célt szolgálta a belügyminiszter anyagi támogatása is. — VBMI 20/1919. 100 Rhé Gyula évi 300 K-ás, a megye részéről folyósított tiszteletdíját is az építési alaphoz csatolták 1916—18 között. — MKért. 1917. 217. 101 1915-ben 2000, 1916-ban 72,000, 1917-ben 67,000 és 1918-ban kb. 30,000 koronát. — L. erre a múzeumi évi jelentések kéziratos fogalmazványai: VBMI 8/1916., 9/1917., illetőleg Laczkó újságban közzétett múzeumi jelentéseit az (1) sz. jegyzetben. юг Az 1950-es években végzett statikai vizsgálatok pl. megállapították, hogy a vasbeton födémek m2-ként csak 300 kg terhelést bírnak ki, mert a szerelési rajzokhoz képest lényegesen kevesebb vasat építetek be s a födémek mindössze 5 cm vastagok. — A hibákat Laczkó mindvégig láthatta, kiküszöbölésükre sem 6, sem főhatósága nem volt képes. „Sajnálattal értesültem a nehézségekről, melyekkel az elhibázott épületben a gyűjtemények elrendezése jár ..." — írja 1923 júliusában a VKM egyik miniszteri tanácsosa Laczkónak. (VBMI 66/1923.) юз Molterer János műszaki főtanácsos jelentése 1919. február 22. (VBMI ad 20/1919.) 104 VBMI 18/1922. 105 Ezt írja például az 1919. évi működéséről szóló jelért' tésben: „Hat éve meredeznek égnek tarka falai minden idegen és benszülött állandó álmélkodására, anélkül, hogy az épület fontos rendeltetéséhez mért és a már beléje fektetett vagyon megmentésére is irányuló döntő lépés történnék. . . Ha ez a félig kész alkotás továbbra is így marad, nemcsak a már ráfordított anyagiakat károsítja meg érzékenyen, hanem megőrli azokat a természetszerűleg is csökkenő szellemi erőket, amelyek a vármegyei közművelődést ezen az úton is megindítani és fejleszteni törekedtek; amit az a lehangoló körülmény is igazol, hogy az intézmény érdekeinek gyámolítására és védelmére alakult vármegyei múzeumegyesület élete is több év óta szünetel, miáltal nemcsak egyesület ügye, hanem maga a múzeumi eszme is, amint mind szomorúbban tapasztaljuk, városunk szellemi életében minden komolyabb érdeklődés keretén kívül helyeződött." 106 L. erre az 1919. évről szóló Jelentés-t s a vármegye közgyűlésével 1919. dec. 6-án elfogadtatott határozatot: Éri István: A nagydémi lararium múzeumbakerülése. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1. 1963. 36. 107 VBMI 11/1920. 1920. IV. 24. — Laczkó válasza ugyanezen szám alatt, 1920. V. 6-án. 108 L. az 1919. évi Jelentés-ben.