A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

gyebeli intelligencia részéről." — Veszprémi Hírlap, 1908. június 7. 27 L. erre főleg az évi jelentések „vagyonkimutatási évzárlatait" 1909—11. között. 28 A pótadó ellen Veszprém régi ellenlábasa, Pápa közönsége tiltakozott a legerélyesebben. (L. a Pápai Hírlap 1908. szept. 12.-Í számát, melyben Antal Géza teológiai tanár azzal utasítja el a gondolatot, hogy a múzeum „nem élő és éltető kultúra, melyre nekünk elsősorban szükségünk van.") A törvényhatósági ülésen a négy pápai képviselő élesen bírálta a vármegye vezetőit, amit a veszprémi, katolikus irányítás alatt álló lap ,,£elekezetieskedés"-nek bélyegzett meg. L. Veszprémi Hírlap, 1908. szept. 28. sz. 29 Jelentés 1909-ről, 4. o. so 9197, illetőleg 16026/1911. alisp. számok alatt. Jóváhagyta a Belügyminisztérium, 60.911. sz. alatt. — Itt jegyezzük meg, hogy az amúgy is hamvábaholt megyei monográfiái-tervezet ezzel végleg lekerült a napirendről, hiszen már az e célra begyűlt összeg sem figyelmeztetett évről-évre egy kötelezettség beváltására. így a vármegyei monográfiát is elnyelte a Nemzeti Kaszinó, bár látszat szerint a múzeumot segítették vele. 31 A szerződés Óváry Ferenc, mint takarékpénztári elnök által hitelesített másolata iktatószám nélkül található a Bakonyi Múzeum irattárában. 32 Veszprémi Hírlap, 1908. jún. 14. sz. — Ugyaninnen értesülünk arról, hogy ekkor még Hültl Dezső megbízásáról döntöttek a tervezéssel kapcsolatban, továbbá, hogy létrehozták az új múzeum építési bizottságát az egylet, a vármegyei bizottság és a múzeum vezetőiből. 33 „Amint halljuk, a közönség körében nagyban megenyhült az animozitás, amellyel a kultúrpalotának neki fordultak. Az első szempont, mely a méltányosabb belátást javasolta, természetesen az a körülmény, hogy a Kaszinóház megvételéhez hiányzik az 50 ezer korona. Arra pedig, hogy a város kisajátítsa, a mostani súlyos viszonyok között, amikor a közeli pótadó emelés valósága áll előttünk, gondolni sem lehet... a piacrendezés bemutatott tervében a leendő kultúrpalota elhelyezése megnyerte a piaci érdekeltség tetszését is . . . Mindenesetre az lenne a kívánatos, hogy a palota egészen újonnan, ne pedig toldva-foldva építtessék. S erre van is kilátás, ha az épület kiemelkedő központi helyre jut. A múzeumegylet építőbizottsága már meg is bízta Medgyaszay István műépítészt a terv elkészítésével. Ügy halljuk, hogy Medgyaszay azzal a tervvel, amely a teljes újraépítés feltételével készül, felsőbb megbízásra a magyar múzeum típusát szándékozik megteremteni s ezt a tervet más városokban is felhasználnák." — Veszprémi Hírlap, 1903. okt. 25. (Az új múzeum építőbizottságának első üléséről nem maradt fenn jegyzőkönyv, a múzeumegylet választmányi ülése okt. 30-án hagyta jóvá Hültl helyett Medgyaszay felkérését. — L. Jelentés 1908-ról 4. — November elején a tervező már munkához is látott. — L. erre levélváltását Laczkó Dezsővel nov. 8. és 12. VBMI ikt. 197/1908.) 34 „Városi közgyűlés régen ébresztett már akkora érdeklődést, mint a dec. З.-iki. Napok óta úgy hírlett, mintha két erős párt ütköznék meg az építendő kultúrpalota elhelyezésének kérdésében. A törvényhatósági és a városi hatóság, a múzeumegylet korifeusai, kiváló városrendező szaktekintélyek azt a megoldást tartották úgy városgazdasági, mint szépítészeti szempontból egyedül helyesnek, ha a múzeumpalotát a mostani kaszinóépületből alakítják át, vagy annak a helyén 72 építik fel. Újabban azonban több városi képviselő, akik egyébként mint háztulajdonosok is érdekeltek a piacrendezésben, azt az eszmét vetette fel, hogy a Kaszinóépület helye is üresen hagyassék s a Kultúrpalotát vigyék a városudvarba vagy bánják is ők akárhova. Szerencsére kevesen voltak s az ütközetben még kevesebben maradtak. Már három órakor javában gyülekeztek a városatyák s kíváncsian lestek egymás szeméből, vájjon múzeum- vagy piacpárti-e?" — Veszprémi Hírlap, 1908. dec. 6. 35 „.. . a város a kért 40 négyszögöl területet átengedi a Bauer-telekből, ha a mostani Kaszinó-épület csak átalakíttatnék; ha pedig újra építtetnék, akkor a mögötte lévő területből engedi át és pedig ingyen a szükséges területet." — Uo. A múzeumnak megküldött véghatározat még azt is kiemeli, hogy „ezen, a vármegye által közművelődési célra létesítendő intézmény városunk culturalis érdekeit is előmozdítani van hivatva és mint ilyen városunk javára és díszére fog szolgálni." — VBMI ad 70/1909. (A vármegye a 886. jkv/14. 482/908. sz. alatt kérte a telek átengedését, a város 252. R. SZ./10.448/908. sz. határozatával járult hozzá a megye 21.814/908. sz. alatt hagyta jóvá.) 36 1908. november 17-én kérte kölcsön, 1909. március 22-én küldte vissza. — VBMI 203/1908. 37 1909. január 23., február 22. — VBMI ikt. 6. és 36/1909. 38 A március 12.-i ülésen résztvettek: Jánosi Ágoston, a múzeumegylet és egyben az építőbizottság elnöke, Ádám István kanonok, Koller Sándor alispán, Molterer János az államépítészeti hivatal vezetője, Óváry Ferenc képviselő, Szeglethy György veszprémi polgármester és Laczkó Dezső múzeumigazgató, a bizottság tagjai. A terjedelmes jegyzőkönyvet Rhé Gyula vette fel. — VBMI — múzeumegylet iratai — 13/1909. 39 1909. március 17-én, ugyanazok jelenlétében folyt le, a jegyzőkönyv: VBMI — múzeumegyleti iratok — 14/1909. alatt. 40 1909. április 20-án. — VBMI 70/1909. 41 1909. április 14. — VBMI ikt. nélkül a 70/1909. sz.-hoz csatolva. 42 „Könyvtárunkat nyilvánossá és népkönyvtárrá akarjuk kifejleszteni, ahol megfelelő szakkönyvekkel az egyesek ezirányú szükségleteit elégítenénk ki, a nép részére pedig lehetővé akarjuk tenni, hogy erre szolgáló olvasótermünkben, szabad idejét hasznosan töltse, amivel a népnevelés ügyét akarjuk szolgálni. Gondoskodásunk tárgyává tettük azt is, hogy népszerű előadások és felolvasások tartására oly alkalmas helyiség álljon rendelkezésre, ahol az itteni nagyszámú tanári kar, és szellemi kiválóságok bevonásával oly élő és működő szervvé fejlesszük, egy nagy vidéken hatalmas kultúrmissziót teljesítsen. Nemkülönben itt lelne állandó elhelyezést a Veszprémben megalakult és szép fejlődésnek indult közművelődési egyesület is." — „És a közelmúlt napok súlyos elemi csapása, a legutóbbi veszprémi tűzvész épp azt és azokat (t.i. a püspököt és a káptalan tagjait) sújtotta, kiknek áldott kezeik nemcsak a mi múzeumunk alapjait támogatták meg jövőt biztosító pillérekkel..." — VBMI, ugyancsak 70/1909. sz. alatt. 4

3 Jelentés 1910-ről, 6. és 1911-ről 7. o. 44 Jellemző, hogy 1909-ben a kaszinó épülete 636 koronát jövedelmezett házbérből. Ugyanakkor 563 korona adót vetettek ki a múzeumegyletre, mint tulajdonosra. — Jelentés 1909-ről, 24—26. — 1910-ben a bevétel már csak 175 koronát tett ki, az adó 286 koronát. — Jelentés 1910-ről, 19. — 1911-ben a bevétel már csak 100 korona,