A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Gedeon Tihamér–Nemcsics Antal: A balácai római villa freskóinak technikai vizsgálata

Ezen a vakolatdarabon a következők figyelhetők meg: A vakolatot iszapos sárral (vályoggal) kötött falazatra vitték fel, amelynek nyomai a vakolat alsó részén (fonákján) jól láthatók. A vakolatdarab egyébként három rétegből áll: a legalsó réteg durva kvarchomokos habarcs volt, amelyhez még elég nagymennyiségű növényi törmeléket, nád daraboikat, füvet, szalmát és hasonló anyagokat kevertek. Ez az alsó vakolatréteg mintegy 2 cm vastagságú. A vakolat felületét nem simították el, mert a rapcsos megkeményedett vakolatra vitték föl a második habarcsréteget. A homokszemcsék szögletesek és általában 0,5—3 mm közötti szemcsenagyságúak, nagyon hasonlóak a Velencei hegység mállott gránitmurvájához, de a habarcsban «mégis javarészben a finom homokszemcsék láthatók. Ez a meszes vakolat elég laza szövetű, mert a habarcs keveréséhez felhasznált szalmatörek, nádtörmelék és hosszú szálú savanyú tőzegen termő vízinövényzet anyaga az idők folyamán természetesen teljes mértékben oxidálódott — elkorhadt ezeknek csak a lenyomata és csövesen kialakult beágyazási helye maradt viszsza. (1. kép.) A legalsó durva homokszemcséjű vakolatot részletesebben nem vizsgáltuk meg, sósavval erősen pezseg és a mésztartalom feloldódása után a szögletes niurvaszerű durva homok jól látható. Az alapvakolat után következett a második vakolat kb. 1,5—1,7 cm vastagságban. Ez a második vakolatrész sokkal egyenletesebb méretű homok2. A 680/a. sz. vakolatanyag másik oldala. A kétszeres vakolatfelhordás határ vonalát tusvonal jelzi. A vakolatdarab felsőrészén látható mésszel erősen átitatott agyagos bevonat. Ez a fal vályogos habarcsanyagából származik. 2. Die andere Seite des Putzstoffes Nr. 680/a. Die Grenzlinie des zweilagigen Putzbewurfes wird durch eine Tuschlinie bezeichnet. Am Oberteil des Putzstückes ist ein mit Kalk stark imprägnierter Tonbewurf sichtbar. Dies kommt vom tonhaltigen Mörtelstoff der Wände her. 2. L'autre côté du crépi n° 680/a. La limite du crépi à deux couches est marquée d'une ligne à l'encre de Chine. Enduit argileux fortement imprégné de chaux, visible sur la partie supérieure du morceau de crépi. Il provient de la matière de mortier à torchis du mur. 2. Обратная сторона луска штукатура № 680/а. Ограничительная линия двухслойного нанесения штукатура обозначена тушевой чертой. На черхней части куска штукатур видно сильно пропитанное известью глиняное покрытие. КУСОК происходит из суглинистого материала раствора стены. szemcséket tartalmaz, főtömegében ezek is szögletesek és méretük általában 1—1,5 mm. Ez a második vakolat vasfűrésszel nagyon könnyen vágható, míg az alsó vakolat nem. Az alsó vakolat felületét azért nem simították, hogy a második vakolat arra jól kössön. Mégis a vizsgált darabon a két vakolat közötti vakolási időtartam (valószínűen több nap) eltérés jól észlelhető, mert helyenként hosszanti (száradási) elválások láthatók. Ennek a második vakolatrétegnek a finomabb homokszemcsék miatt sűrűbb szerkezete van, bár kevés növényi maradéknak nyomait ebben is jól látjuk. A második vakolatréteg sósavban természetesen szintén erősen pezseg, a visszamaradt kvarchomok mennyisége 50—60 %-ot tesz ki. (2. kép.) Erre a második vakolatra, amelyet szintén nem simítottak simára, következett az 1,5—2 mm vastagságú hófehér simító vakolat. Ennek felülete a stukkógipszes simítással befejezett vakolatfelületre hasonlít. Ebben a vékony simító rétegben már 6—8szoros kézi nagyítóval is finom szemcséjű kristályokat láthatunk. Ennek a vakolatnak a felületét teljesen simára dörzsölték (valószínűleg vaslemez simítóval) és így a felületre kiszivárgott mésztej a felület hófehérségét biztosította, úgy hogy ezt utólag meszelni már nem volt szükséges. Erre a sima fehér falfelületre vitték fel a belső tér díszítő festését. A vizsgált példányon tompa vörös és tompa sárga festett felületek láthatók. A legfelső simított kristályos hófehér réteget már alapos vizsgálat alá vettük. Vegyi elemzéssel megállapítottuk, hogy benne a Si0

2 5,28% CaO 38,47% MgO 10,06% SO3 0,15% 460