A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Éri István: A veszprémi múzeumépület építésének története

A veszprémi múzeum építésének története i. Az immár hat évtizednél is hosszabb ideje működő veszprémi múzeum története — akárcsak a legtöbb vidéki múzeumé — még megíratlan. Nem jelenti ez, mintha a múzeum fejlődéséről, életének eseményeiről teljességgel tájékozatlanok lennénk. Sőt, a múzeumegylet és a fenntartó megyei törvényhatóságon belül szervezett múzeumi bizottság, majd később maga a múzeum, csaknem három évtizeden keresztül rendszeresen megjelentetett beszámolókat, évi jelentéseket, amire más vidéki múzeumnál, ilyen rendszerességgel alig van példa.

1 Ugyanakkor nem kevés azoknak az alkalmi, múzeumtörténeti összefoglalásoknak a száma sem, melyeket évfordulók alkalmával jelentettek meg a helyi sajtóban a múzeum egykori munkatársai.

2 Ha mindehhez hozzászámítjuk a főleg a helyi sajtóban napvilágot látott múzeumi vonatkozású cikkek, hírek tömkelegét; a múzeum 1903-tól csaknem hiánytalanul fennmaradt irattárának anyagát; végül a városi, megyei és országos levéltárakban még részben feltáratlan, részben hozzáférhetetlen

3 iratokat, a rendelkezésre álló anyag gazdagságát kellően érzékeltettük. Éppen a forrásanyag jórészének áttanulmányozása és rendezése köziben szereztem azt a tapasztalatot, hogy a fentebb említett, nyomtatásban publikált közlemények a múzeum történetének csupán vázát, bizonyos mélységű eseménytörténeti anyagát szolgáltatják. Anélkül, hogy ezzel az említett munkák szerzőinek érdemét kisebbíteni kívánnám, az a meggyőződésem, hogy közleményeikben a mélyebb összefüggések felvázolása, egyes események okainak ismertetése részben elsikkadt, részben elhallgatásra kényszerült. E körülmény persze érthető, hiszen a Jelentések krónikás célzattal íródtak, míg a történeti áttekintések készítésénél is figyelembe kellett venniök a szerzőknek azt a szemléletet, mely őket kritikus megjegyzések közlése esetén elmarasztalta volna. A vármegye urainak és a mecénások jóindulatának kiszolgáltatott intézmény működtetése és fejlesztése sorozatosan olyan akadályokba ütközött, melyek miatt állandó megalkuvásra és az események mögötti, igazi okok elhallgatására kényszerült Laczkó, Rhé és minden munkatársuk. Példaként elegendő talán a nagydémi lararium múzeumbákerülésének körülményeire rávilágító irattári anyag adataira s az ugyanerről Laczkóék által publikált közlések közti ellentmondásokra hivatkoznom.

4 Múzeumaink történetének feldolgozását időről időre, általános tudomány-, de művelődéstörténeti vonatkozásokra való tekintettel is, sürgetik.

5 E feladat jelentőségének általános, de főleg helyi szempontokból nagy fontosságát látva, ezúttal a veszprémi múzeum épületének felemelése s az azt megelőző nehézségek ismertetése látszott fontosnak. Indokolja ezt, többek között, az évfordulók találkozása is.

6 Nem elhanyagolható szempont volt azonban az a jellegzetes társadalmi és gazdasági körkép sem, amely az építés körüli bonyodalmakat olyan markánsan jellemezte. Egy múzeum történetének az egyik legfontosabb és anyagiak terén feltétlenül a legnagyobb erőfeszítést kívánó szakasza az önálló székház építése. A veszprémi múzeum építésének és e munka előkészítésének nehézségeit megismerve, ismételten az első igazgató, Laczkó Dezső fáradhatatlan, szívós erőfeszítéseit kell kiemelnünk. A feltornyosult akadályok újra meg újra történő jelentkezése nem egy szakmabeli kollégájának örökre kedvét szegte volna. Laczkó kitartásának köszönhető, hogy ha komoly nehézségekkel kellett is megküzdenie, célját: a magyar kultúra egyik vidéki fellegvárának létrehozását, végül is elérte. Szolgáljanak az alább előadandók is ebbéli érdemeinek méltánylásaként. A Veszprém megyei múzeum történetének kezdetét ugyan az 1870-es évek elején kereshetjük,

7 de ezek hamar hamvukbaholt kezdeményezések, csupán harminc esztendő múlva kerültek a megvalósítás stádiumába. 1902-ben létrehozzák a Veszprém vármegyei Múzeum Egyletet, 1903-ban kidolgoz43