A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)
ben adnak életjelt magukról. Eddig azonban beszédeiket a vásártéren tarthatták ímeg. Ezért a város úri közönsége nemigen ment oda. A mostani beszédet azonban nagy közönség hallgatta, amely között ott láttuk városunk számottevő elemeit is. Pelczéder, mint a szocialista agitátorok általában, ura a szónak. Másfél óráig beszélt erős hangon az ismeretes szocialista programról. Beszédét nem zavarták meg. A jelölt maga is beismerte, hogy szavazatokra nem számít. A választási mozgalmat csak alkalmul használják arra, hogy az általános titkos választójog érdekében agitáljanak." 117 A keszthelyi választási kerület szavazatszedő bizottságát a megye nevezte ki. Dr. Dezsényi Árpád, a Festetics hitbizomány uradalmi főtitkára lett a bizottság elnöke, jegyzője dr. Schwartz Zsigmond. A szavazatszedő bizottság tagjai: Oltay Guidó, Fáber Sándor, dr. Csanády Gusztáv, dr. Lovassy Sándor, Puly János és Krummel István lettek. 118 A választás lefolytatásáról így számol be a Keszthelyi Hírlap: „A napot semmiféle különös mozgalom sem előzte meg. Gróf Batthyány József a kerület volt függetlenségi képviselője volt az egyetlen jelölt. A szocialista ellenjelölt Pelczéder Ágoston jelöltségét ugyanis ö imaga sem vette komolyan. Gróf Batthyány József a választások előtt bejárta a kerületet. A választás reggelén az Amazon 119 szálloda előtt sok ember csoportosult. Itt állott a soproni honvéd bakák egy százada is. Szükség bizony nemigen volt rája. A választási eljárást dr. Dezsényi Árpád uradalmi főtitkár nyitotta meg. Kihirdette, hogy gróf Batthyány Józsefet 10 választó jelölte. Fél óra időt tűzött ki az esetleges újabb jelölésre. Az idő leteltével mást nem jelöltek. Ezért az elnök gróf Batthyány Józsefet megválasztott képviselőnek jelentette ki." 120 1906. imájus 1-nét iméltóan akarta ünnepelni a keszthelyi munkásság. A dolgozók reggel 6 órakor akartak a Vásártéren gyülekezni, majd onnét a Tapolcai, Kossuth Lajos és Jókai utcán át akartak a Balatonhoz vonulni. Pintér János e tárgyban benyújtott kérelmét a keszthelyi járás főszolgabírája nem engedélyezte, ellenben a Balatonnál szavalatok és beszédek tartásához hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy a munkásság gyülekezésének is ott kell történnie. 121 A nyomdákban, több műhelyben, a kőműves állványokon, a földhordásoknál szünetelt a munka — írja a Keszthelyi Hírlap. 122 Megjegyzi az újság, hogy a szervezetek felvonulását a hatóság nem engedélyezte, a Balaton-parti ünnepélyt azonban nem tiltotta be. Az ünnepi beszédet Végh József pécsi munkás tartotta, utána többen szavaltak. „A munkások ezután az »Indulj .munkás-« című dalt énekelték el. Ezután a Sörházkertbe vonultak a Marseillaise hagjai mellett. Este a színházban kérésükre a „Takácsok" című erős szocialista ízű darabot játszották. Az előadásnak egy-egy jeleneténél zajosan tüntettek, tapsoltak, éljeneztek. Pl. mikor a munkásnyúzó Dreissinger gyáros az éhségtől összeeső fiúnak konyakot akar adni, s a szocialista munkás azt kiáltja neki oda: Ne konyakot, kenyeret adjatok neki, akkor meggyógyul, — óriási tapsban és dübörgésben tört ki a munkásság. Előadás után a Marseillaise éneklése közben vonultak ki." A földmunkások szervezkedése szakegyletük megalakítása után új lendülettel folyt, 1906. szeptember elején már arról olvashatunk, hogy Gyenesdiáson „Papp József házánál szocialista gyűlés volt". 123 Az ősz a sztrájkok jegyében folyt le. Októberben a szabósegédek sztrájkoltak, amivel sikerült is némi kis előnyöket elérni. A segédek 30% fizetésemelést követeltek, de csak 20% javítást kaptak. Az addig 12 órás munkaidő helyett 11 órás munkanapot akartak kiharcolni, azonban ez csak a 3 nyári hónapra sikerült nekik. 124 Az ipartestület 1906 novemberében felhívást intézett a keszthelyi iparosokhoz, hogy fogjanak össze és sztrájk esetén egymást támogatva segítsenek a „fennforgó bajokon". 125 A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének keszthelyi csoportja 1906 karácsonyának másnapján mulatságot rendezett a vásártéri Weiss vendéglőben. 126 A következő év, 1907 első hónapjaiban az argárkérdés foglalkoztatta a hatóságokat: „Zalavármegye alispánjától. — 945/ni 1907 sz. — BIZALMAS, SAJÁT KEZÉHEZ. Határidő 3 nap. Tárgy: A gazdasági munkásmozgalmakról tudakozódás. Főszolgabíróság Keszthely. A m. kir. földművelésügyi miniszter úrnak f. é. január hó 9-én kelt 238/eln. V—1 számú rendelete folytán felhívom, hogy tegyen hozzám azonnal jelentést arról, vájjon ez idő szerint minő arányban észlelhetők a gazdasági munkásmozgalmak és rmely helyeken? 127 " A keszthelyi járási főszolgabírónak a jegyzőségekhez intézett, valamivel későbbi keletű bizalmas leirata a cselédek felmondási idejével kapcsolatos problémákat összegezi. 128 „Az éves külső cselédek felmondási ideje (február 24.) közeledvén: a cselédeik és más munkások között szüntelenül tartó izgatások közepette attól lehet tartani, hogy a cselédek tömegesen felmondják a szolgálatukat és sokan lesznek köztük olyanok, akik a szolgálat keresése céljából nyerendő 3 nap szabadság időt nem új szolgálat keresésére, nanem arra használják fel, hogy bejárva a községeket és majorokat, a cselédek és más munkálok körében az izgalmakat szítsák. — 375