A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

Ennélfogva a rendőrhatóságoknak fokozott figyelemmel kell ügyelniök nemcsak általában véve a cselédekre és azok minden mozgalmára, hanem különösen azon cselédekre, akik szolgálatukat felmondták ... önként értendő, hogy a községi elöljáróságnak és munkásközvetítőknek oda kell törekedniök, hogy a gazdák cselédeket kapjanak. Amennyiben egyesek a cselédtörvény 110 §-ában foglalt tilalom ellenére a cselédek körében izgatnának, vagy az 1898:11. tvc-be ütköző hasonló cselekményt, vagy bármely más kihágást, vagy más büntetendő cselekményt követnének el, a tettesek megbüntetés végett haladéktalanul bejelentendők. Általában véve a községi elöljáróságok és különösen a jegyzők, valamint csendőrség is fő figyelmét és tevékenységét a cseléd- és munkásügyeikre fordítsa. Szórványosan eddig is előfordult, hogy a cselédek nem szegődtek el, hanem letelepedtek a községben azon szándékkal, vagy ürügy alatt, hogy mint napszámosok vagy mezőgazdasági munkások keresik kenyerüket. Az említett körülmények folytán arra is el kell készülniök, hogy a cselédek nagyobb számban fognak így cselekedni. Ennélfogva úgy a községek, mint számtalan más köztekintet érdekéből különös figyelmet kell fordítanunk az ilyenekre s a községeknek oda kell törekedniök, hogy az ilyenek letelepedését megakadályozzák és már előre tiltakozniuk kell ez ellen." A továbbiakban részletesen kioktatja ez a terjedelmes főszolgabírói leirat, hogy hogyan akadályozhatják meg a községek a volt cselédek letelepedését. A letelepedés a községi illetőség útján akadályozható meg, amelyet négy évi helyben lakás és a község terheihez való hozzájárulás árán szerezhet meg valaki. Az erkölcsi bizonyítvány is szükséges a letelepedéshez. Ezt a hatóság hivatalból kéri az előző lakóhelytől, „tehát a hatóságoknak bő alkalmuk lesz a toloncszabályok alkalmazására és kell, hogy azokat a községek a közbiztonság és rend érdekében a legszigorúbban alkalmazzák." A községek arra is figyelmeztetendők, hogy az említett kifogásokat a imár letelepedett volt cselédekkel szemben is megtehetik és meg is kell saját érdekükből is tenniük, önként érthető, hogy a toloncszabályok ilyenek ellen is alkalmazhatók, amennyiben azok községi illetőséget nem szereztek... Megjegyzem, hogy ezen rendeletem szorosan bizalmas természetű s ez okból senkivel sem közölhető, ezért az irattárból kiemelve, külön őrizendő; az annak alapján teendő intézkedések tehát szintén bizalmas jellegűek." 376 Pár nappal később, 1907. február 28-án a keszthelyi járás főszolgabírája újabb alispáni rendeletet ismertet a jegyzőkkel.

129 „Vugrinecz Károly kőművessegéd, a kőművesmunkások országos szövetsége nagykanizsai helyi csoportjának elnöke egy felhívást bocsátott ki, mint a földmunkások országos szövetségének is központi (megbízottja, melyben a földmunkásokat szervezkedésre, sorsuk javítására hívja fel és kilátásba helyezi nekik, hogy ha az aláírási íveket beküldik őhozzá és meg akarják alakítani a helyi csoportot az egyes községekben, úgy az alakuló gyűlés engedélyezéséhez szükséges bejelentést elküldi nekik, lemegy hozzájuk és megmagyarázza, mit kell tenniök a cél elérésére. — Hogy minő magyarázatokkal és felvilágosításokkal szolgál ő a népnek, eléggé indokolja azt azon körülmény, hogy a múlt év nyarán Nagykanizsa és Pacsa vidékén előfordult cselekmények és munkásmozgalmak nagyrészt mind Vugrinecz Károly izgatásainak voltak a következményei, aki hivatásánál fogva tagja sem lehetne a földmunkások országos szövetségének, mégis mint annak központi megbízottja szerepel, különösen a helyi csoportok megalakításánál. — Hogy a helyi csoportok az egyes községekben megalakíthatok legyenek, szükséges, hogy a taggyűlés a központi választmány, vagy annak egyik megbízottja által jelentessék be a hatósághoz. Ilyen megbízottként szokott szerepelni a bejelentéseknél Vugrinecz Károly, aki az alapszabályok rendelkezése szerint tagja sem lehet a földmunkások országos szövetségének. — Kilátásba helyezte Vugrinecz Károly azt is, hogy megjelenik a községekben és magyarázatokkal szolgál a földmíves népnek. Ezen ténykedése nevezettnek minden körülmények között megakadályozandó, ímert ő csak a nemzetközi szocialista pártnak csinál propagandát és tévtanok hirdetésével megmételyezi a hazáját szerető békés munkásnépet. Ha megjelenik tehát valahol, ott a munkások közt igyekszik ily irányban tevékenykedni, ellene a toloncszabályzat rendelkezése haladéktalanul foganatba veendő." 1907 tavaszán olyan hírek keltek szárnyra — írja a Balatonvidék

130 —, hogy az aratómunkások nem kötnek szerződést, a gazdákat kényszerhelyzet elé állítják és követeléseikből egy jottányit sem engednek. „Az aratók jelentékeny béremeléssel, de csaknem mindenütt megkötötték már az aratási szerződéseket." A mezőgazdasági munkások szervezkedésével járó aggodalmak ezzel természetesen nem ültek el. „Általános izgalomba hozta a szomszéd Cserszegtomaj község lakóit egy szocialista agitátor, ki a földmunkások szakszervezetének megalakítása végett látogatott el Cserszegtomajra. Napokon át tartózkodott