A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

Az aratósztrájk okáról a Keszthelyi Hírlap egy későbbi számának С aláírásos, igen bátorhangú vezércikkéből szerzünk tudomást.

112 A cikkírót nem nehéz felismerni, Csák Árpád, a Balatoni Múzeum egyik alapítójának tollából származik az írás, amely az okokat így határozza meg: „Az idei nyáron az aratás kezdetén, a trópusi hőségben emberfeletti munkát végeztek az aratóink. Minden erőlködésük mellett sem tudtak annyit végezni, mint máskor. A nagy hőségben nem győzték a munkát. Elkeseredtek, hogy a nagy fáradtsággal szemben kevés anyagi eredményt kapnak. A búza jó talajban lefeküdt, a a gyom és a lóhere a kiadós esők következtében sok helyen keresztül tört a búzán. E területeket nem akarták a szerződésben kitett feltételek mellett learatni. — Javítást kértek. — A tulajdonos ragaszkodott a kötött szerződéshez. Kész volt a szrájk. A tulajdonos kétségen kívül jogos és törvényszerű állásponton állt, de nem volt méltányos. Sok gazdaságban kis méltányosság feleslegessé tett minden szuronyos beavatkozást." Csák Árpád nagy, egész oldalas cikke megérdemelné a szószerinti közlést is, de elégedjünk meg két mondatával: „Tisztában vagyunk vele, hogy a hatalom kiküldött főbírái és a kivezényelt csendőrség nem fog a bajon segíteni. Az elégedetlen embereknek nem szurony kell, azok kenyeret kérnek és egyszerűen meg akarnak élni". „A szocialisták Keszthelyen egyre több életjelt adnak, írja a Keszthelyi Hírlap 1905. július 23. száma, majd így folytatja: — eleinte népgyűléseken terjesztették hivatásos agitátorokkal az eszmét. A múlt vasárnap a Hungáriában táncestélyt rendeztek, amelyen a fővárosi központ kiküldöttje a munkások helyzetéről szabad előadást tartott." 1905. augusztus 27-én a keszthelyi szociáldemokrata pártszervezet népgyűlést tartott a vásártéren. Mindkét keszthelyi újság megemlékezett erről, természetesen a saját politikai beállítottságának megfelelően.

112 A Keszthelyi Hírlap szerint a rekkenő hőségben, délután 3 órakor tartott gyűlésen nem sokan voltak jelen. A Balaton-vidék 300-ra teszi a hallgatóság számát, .majd hozzáfűzi „miután Weltner Jakab úr szemtanúk állítása szerint Ostendében hűsöl és pezsgőzik a munkáspénzen, Kondor Bernát központi kiküldött jött el Keszthelyre Budapestről szónoknak". Kondor .beszédéről a Keszthelyi Hírlap a maga liberális polgári beállítottságának megfelelően, a következőket ismerteti: „Kondor beszélt az általános választói jogról. Ezt előbbre valónak tartja mint a magyar vezényszót. Elítéli az ellenzéket Kossuth Ferenccel, hogy üres jelszavakkal hitegetik az országot, noha tudják, hogy ígéreteiket ez idő szerint beváltani nem tudják. Ha legelső sorban az általános választói jogot kívánnák, akkor az országnak igazi nép-parlamentje lehetne, mellyel szemben Bécs akaratja megtörne. Egyórás beszédében igyekezett rokonszenvet kelteni a szocializmus eszméi iránt." Mankovics Manó keszthelyi munkás is beszélt még, aki a militarizmus ellen kelt ki. „Végül a munkás-marseilest énekelték", írja a Keszthelyi Hírlap és hozzá teszi: „megható jelenet volt, hogy az ének alatt hozták arra Szent Mihály lován egy munkásember hűlt tetemét. Ott haladt az enyészet a szebb jövőért folytatott küzdelem eleven színtere mellett". 1905. október 29-én este a keszthelyi építőmunkások a Sörkert téli helyiségében „konfetti csatával és virágpostával egybekötött" táncmulatságot rendeztek.

113 1905 decemberének végén meghalt Gurkó Jakab cipészsegéd, a keszthelyi szociáldemokrata pártszervezet tagja és az itteni munkásmozgalom egyik legaktívabb harcosa. Temetésére óriási tömeg gyűlt össze, képviseltették magukat a szervezett munkások is, akik koszorút helyeztek a ravatalra, a koporsót is ők vitték ki a temetőbe. A háznál is és a temetőben is két barátja beszélt. „Ez alkalommal vitték ki először a nagy vörös színű lobogót."

112 A Fejérváry kormány engedelmével 1906 januárjában megalakulhatott a Magyarországi Földmunkásak Országos Szövetsége.

113 Ez lehetőséget nyújtott a keszthelyi Földmunkás Szakegylet megalakítására is. Márciusban már a „szervezett földmunkások" mulatságáról hallunk, amelyen mintegy 200 ember vett részt.

114 A keszthelyi járási Mezőgazdasági Bizottság legfőbb feladatának az aratás előkészítését és a sztrájkok kiküszöbölését tekintette. Ezzel a problémakörrel foglalkozott a február 7-i ülés. Az ülés határozata értelmében a főszolgabíró február 20-án körlevelet intézett a jegyzőségekhez,

115 adatokat kér a jegyzőségek területén élő aratógazdák személyére vonatkozóan és főleg arra nézve, hogyan teljesítették ezek előző évi munkájukat? Munkásaik sztrájkoltak-e? Az említett körlevélre a keszthelyi jegyző válaszolt,

110 és jelentette, hogy Keszthelyen Papp György 56 éves „föld-, szőlő- és háztulajdonos 1905. évben Keszthely—Űj major-pusztán aratott munkaadója megelégedésére, munkásai nem sztrájkoltak, de még mozgalom sem volt közöttük észlelhető". 1906 áprilisában új választásokat írtak ki. „Piros falragaszok hirdették, hogy a helybeli szociáldemokrata párt jelöltje: Pelczéder Ágoston, az Andrássy téren húsvét másnapjának délutánján programbeszédet tart. A szocialisták városunkban mind sűrűb374