A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)

1. Keszthely lakossága, 1828 -1937 1. Bevöklerung von Keszthely, 1828-1937. 1. La population de Keszthely, 1828—1937. 1. Население Кестхея с 1828 до 1937 г. került25. Hasonló a helyzet Regensperger 1909-ben alapított gőzmalmával is

2

e. Jelentéktelen volt a foglalkoztatottság szempontjából a balatoni halászat is, hiszen 1890-ben mindössze 11 halász élt Keszthelyen. A halászatnak a népélelmezésben viszont tagadhatatlan a szerepe, mt ft az említett évben 4 halkereskedő is lakott Keszthelyen

2

?. Nem változtatott a helyzeten a Balaton Halászati RT 1899-ben történt megalakítása sem, bár a Halászati RT telephelyet létesített városunkban is. A részvénytársaság 22 húzóhálóval kezdte meg a működését, amit 7 telephelyen osztott szét28. A keszthelyi kereskedelem komoly múltra tekinthet vissza, Keszthelyen átmenő országút kapcsolta össze a Kárpát medencét a Balkánnal és Itáliával

23

. A várost érintő átmenő országúti áruforgalom jelentős lehetőségeket biztosított. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy már a XIV. századból névszerint ismerjük a keszthelyi kereskedőket, akik üzleti útjaik során távoli országokba is eljutottak

30

. A buda—trieszti vasútvonal, a „Déli vasút" 1861-ben történt megnagyítása egy csapásra megváltoztatta a keszthelyi kereskedelem lehetőségeit. A vasútvonal nem érintette Keszthelyt, másrészről a vasúti szállítás lényegében olcsóbb, mint az országúti. A vasút megnyitásának napján már 50 000 mérő kukoricát szállítottak Budáról Triesztbe.

31 A megszűnt átmenő áruforgalomból adódó veszteséghez járult az is, hogy a megváltozott közlekedési viszonyoknak megfelelően a termény és borkereskedelem új központja a század végén Tapolcán alakult ki.^

2 Nem sokat segített ezen az sem, hogy 1888-ban megépült a Keszthely—baaltonszentgyörgyi szárnyvasút,

33 amit 1903ban Tapolcáig hosszabbítottak meg.

3

* A keszthelyi kereskedelem számára nem maradt más lehetőség, mint a helyi és a szűkebb környékből adódó igények kielégítése. 1890-ben 89 kereskedő élt Keszthelyen, akiknek ágazati megoszlása már az említetteknek megfelelően alakult.

35 Ez a kép az első világháború után csak annyiban módosult, hogy az idegenforgalom növekedésével együtt növekedett az élelmiszerkereskedések száma is.se A keszthelyi közhivatalok és iskolák munkaeröszükséglete korlátozott, és elsősorban értelmiségi síkra szorítkozó volt.

3

? A gyér forrásanyag segítségével hézagosan rekonstruálható gazdasági szerkezet a maga hiányosságai ellenére is elárul annyit, hogy Keszthelyen kevés volt az önálló gazdasági létalap, a lakosság zöme bérmunkából élt. A paraszti gazdaságok, az ipar és a kereskedelem csak kis hányadát köthette le a helyi munkaerőfeleslegnek, amely a mondottak miatt kénytelen volt a várost fojtogatóan körülölelő Festetics hitbizomány által nyújtott munkalehetőségeket is igénybe venni. A mezőgazdasági munkalehetőségekkel kapcsolatban el kell mondanunk azt, hogy a statisztika szerint az átlagos mezőgazdasági napszámbér Zala megyében, amelyhez akkor Keszthely is tartozott, 1 korona 17 fillér és l korona 37 fillér körül ingadozott.

33 Ehhez hozzá kell azonban tennünk azt, hogy a mezőgazdaság csak időszakos és 366