A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Sági Károly: Adatok a keszthelyi munkásmozgalom történetéhez (1902–1914)
korlátozott mértékű munkalehetőséget tudott biztosítani. A mezőgazdasági napszámosok évi keresetét 130—180 forintra, vagyis 260—300 koronára szokták becsülni az 1890-es években. 39 Érthető tehát, hogy a munkanélküliek segélyezése állandó problémája Keszthelynek. 40 Keszthely gazdasági életének a fentiek ellenére is kellett valami vonzóerejének lenni, ami pár évtized alatt megkétszerezte a lakosság számát, mint a bevezetőben említettük. A magunk részéről ezt a gazdasági vonzóerőt az idegenforgalomban keressük. A keszthelyi idegenforgalom 1846-ban kezdődött meg, amikor megépült az első balatoni fürdőház és közelében vendéglőt is nyitottak a fürdővendégek számára. 41 A. Kisfaludy gőzhajó rendszeres járatai révén 1846-tól javult ugyan a város közlekedése, azonban csak a Déli vasút megnyitásától 1861-től lett korszerűbb kapcsolata városunknak a külvilággal. 1862-ben Horváth Imre keszthelyi építőmester új fürdőházat épített a tóra, 42 kőből épült nyári színház is készült ekkor, „a fürdő közönség nem csekély élvezetére". 43 A mai szabadtéri színpad helyén állott Keszthely első színháza. 44 1861-ben épült az első villa Keszthelyen, melyről még a Vasárnapi Űjság is megemlékezett. 45 A karlsbadi porcelángyárban finom és ízléses étkészletek készültek „Keszthelyi emlék" felirattal 46 Mindez azt mutatja, hogy 1861-től az idegenforgalom már gazdasági tényezőként hatott Keszthelyen. 1864-ben a mai Szigetfürdő helyén elkészült az újabb fürdőház, amit 1869-től részvénytársaság vett kezelésbe. 4 ? 1870 és 1880 között Csónakázó és Korcsolyázó Egylet, Takarékpénztár, Kaszinó, Szépítő Egylet alakult Keszthelyen.^ Az első magánkezdeményezésekhez Keszthely város is csatlakozott: 1883-ban a Festetics hitbizománytól megszerezte a mai balatonparti park területét 49 és a mai fürdőváros fő vonzóerejét jelentő parkot telepítette oda. 1888-ban a balatonszentgyörgy—keszthelyi vasútvonal kiépülése megkönnyítette a város megközelíthetőségét, újabb lendületet kapott a keszthelyi fürdőélet. Városi kezelésbe került a balatoni strand, 1892-ben megépült a ma még működő Hullám és Balaton szálló a tó partján. Ekkor készült az új partvédőmű, gőzhajó kikötő és a parti sétány is. 50 1903-ban a balatonszentgyörgyi vasútvonalat Tapolcáig építették ki, ismét jelentősen javult a város közlekedése. Ezt követte a vasúti vendéglő és szálloda építése, a városban már működő Hungária és Amazon szállodák tehermentesítésére. Keszthely 1870 óta be volt kapcsolva az országos távíróhálózatba,5i 1907 óta pedig az országos távbeszélő hálózatba is.52 Ebben az évben kapott villanyvilágítást a város, melyhez saját áramfejlesztő telepe biztosította az áramot. 53 1908-ban nyílt meg a keszthelyi mozgóképszínháza A város utcáit a fürdőidényben rendszeresen öntözték.55 Bár a fürdőélettel kapcsolatos statisztikai adatok sajnos hiányoznak még, jogosan tételezhetjük fel, hogy az idegenforgalomból adódó közvetlen és közvetett feladatok voltak azok, amelyek Keszthely munkaerejének zömét leköthették. Aligha vitás az is, hogy az idegenforgalom volt az a gazdasági tényező, ami Keszthely népesedésének említett, kedvező alakulását elősegíthette. Jól alátámasztja mindezt az l. számú képen bemutatott népesedési grafikon. A keszthelyi paraszti osztály kiköltözése a szomszédos szőlőhegyekbe, a grafikon szerint 1851—1858 között következhetett be. Nem véletlen, hogy a népesség számát jelölő vonal 1863-tól, tehát nagyjából a keszthelyi idegenforgalom fellendülésétől, teljesen egyenletesen emelkedik, ez kellően alátámaszthatja a feltételezéseinket. II. A város vázolt gazdasági szerkezetének tulajdoníthatjuk, hogy a keszthelyi munkásmozgalom első eseményével viszonylag későn, csak 1902-ben találkozunk. A korábbi adatok látszólagos munkásmozgalmi vonatkozásuk ellenére is a parasztmozgalmakhoz sorolhatók. Sebessy Kálmán premontrei tanár esetére gondolunk itt, akit 1849-ben kommunista elvei miatt állítottak a Megyei Bizottmány elé. 56 Ismerjük az ellene felhozott vádat is: nemzetőröket toborzó beszédeiben földosztást követelt. Sebessy a vád alól természetesen tisztázhatta magát. 57 A vázolt képnek felelt meg a Keszthelyre járó napilapok mennyiségi és minőségi összetétele is. 1896-ban 249 db magyar és 86 db németnyelvű napilap járt Keszthelyre. Ezek a lapok nagyobb hányadukban (kormánypártiak voltak, kisebb részben polgári ellenzékiek. 58 Munkásmozgalmi szempontból pozitívnek iminősíthető újság még 1899-ben sem járt ide. 59 A keszthelyi munkásmozgalom megindulásának az adott lökést, hogy a Szociáldemokrata Párt vidékünkön is megkezdte működését. A keszthelyi építőipari munkások 1902. szeptember 23-án megkísérelték megalakítani a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének keszthelyi csoportját. A szakegylet megalakítását a hatóság neim vette tudomásul, 60 így 1904-ben újból meg kellett azt alakítani. A keszthelyi hírlap 1903. május 3-iki számában olvashatjuk: „A nemzetközi szocialisták a múlt vasárnap népgyűlést tartottak Nagykanizsán a Deák téren. A népgyűlés, melyen kb. 1000 ember vett részt, Vadász József május 1-je megünneplésének a szocalizmus szempontjából való jelentőségét fejtegette és buzdította elvtársait, hogy május l-jét ünnepeljék és tüntető körmenetet rendezzenek. Utána Malasits Géza budapesti szocialista agitátor beszélt a katonai javaslatok ellen és az általános szavazati jog behozatala mellett; és pedig oly készültséggel, mint egy parlamenti szónok. Nagy tetszést fogadott hoszszú szónoklata után még Kováts József és Vadász József is szóltak a katonai javaslatok és az általános választói jog kérdéséhez". A Keszthelyi Hírlap 1903. június 7-i számában rövidke, de jelentős hírt olvashatunk: „a szocialisták nemcsak Keszthelyen, hanem Veszprémben is szervezkednek. Megyei szociáldemokrata pártot alakítottak" A meginduló politikai munkával lehet összekapcsolni, hogy a keszthelyi kereskedelmi alkalmazottak 1903. június 12-én tüntettek a hosszú munkaidő ellen. A tüntetésről így ír a Keszthelyi Hírlap 61 : 367
