A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei

Cserszegtomaj helynevei i. Cserszegtomaj Keszthelytől északra, annak közvetlen szomszédságában fekszik, a Keszthelyi hegység ellaposodó oldalain, 150—200 méter magasságban, lényegében szétszórt, hegyközségi település. A település legrégibb magva Tomaj, e falu először 1357-ben bukkan fel egy ottani jobbágy levelesítésével kapcsolatban.

1 A település legrégibb neve Tomaj. A Tomaj (Tolmaj, Tholma, Tolmad) nemzetségnek kiterjedt birtoka volt a 'környéken (Lesencetomaj, az először 1318-ban szereplő Badacsonytomaj),

2 azonban arra vonatkozólag, hogy a Tomaj nemzetségnek itt is birtoka lett volna, adatunk nincsen.

3 Ugyanakkor azonban Tolma személynév előfordul Anonymus Gestájában, Kelet fia Aalaptolma vagy Tolma vezér a Komárom megyében birtokló Katapán vagy Koppan nemzetség őse volt.

4 Az elnevezés tehát etimológiailag nem kapcsolható a Tomaj helynevekhez és csak analógiás úton, a másik két Tomaj hatására lett a Tolma névből Tomaj.

5 A Tomaj nemzetség különben a besenyő Tonuzobától származik.

6 A XIV. században Tomaj Rezi vár tartozéka, s így szerepel 1421, 1427-ben is.

7 Utóbb a Gersei Pethő család birtoka, egy XV—

XVI. század fordulótáji jegyzékben Tomajnál húsz név szerepel, tehát ekkor elég népes hely lehetett.

8 A XV. század végéig Tomaj-ként szerepel а neve, míg а XVI. század elején Thomay, 1513-ban Keszthely tomaj. A török háborúk alatt a Keszthely környéki falvak elpusztulnak,

9 egy 1674. évi feljegyzés Keszthely környékéről az alábbi pusztákat említi: Vonyarc. Diás, Cserszeg, Tomaj, Agyagh, Űj Hegy, Zsid, Rezi, Szántó.

10 A Keszthely környéki szőlőhegyek benépesedése a török kivonulása után a XVIII—

XIX. században történhetett, amikor a keszthelyi lakosságnak valószínűleg a nehezebb életkörülmények közt élő része állandó lakosnak 'kivándorolt a hegyre. A kivándorlás helyét elsősorban a szőlő határozta meg, a szőlő volt a település létalapja, Cserszeg hegyközségi jegyzőkönyvét 1732 óta vezetik, artikulusait 1752-ben szerkesztik. Cserszeg pecsétjén szőlőmunkás, vállán kapával, karóra csavarodó szőlőtőke és régitípusú szőlőmetszőkés látható (1. kép). Tekintettel a szőlő fontosságára, a következőkben a korabeli térképeken feltüntetett szőlőterületek kiterjedését is közlöm a mellékelt térképvázlatokon. A két település, Tomaj és Cserszeg hosszú ideig Keszthelyhez tartozik, mint annak szőlőhegye, de a lassú kivándorlással és a lakosságnak a hegyben való megtelepedésével idővel önálló községekké alakulnak 1838 után,

11 majd a két hegyközséget 1846-ban egy politikai községgé egyesítik,

12 mégis a helyzet úgy marad, hogy még ma is bizonyos mértékben különválasztják Cserszeget Tomajtól és a két hegyközség közt ma is fennáll a vetélkedés. Cserszegtomaj lakosainak száma 1930-ban 2004 volt, az 1962. évi helységnévtár szerint 1863, míg az 1935. évi birtokösszeíráslkor 1542 k. hold földje volt (ebből 210 k. hold szőlő, hozzátéve, hogy a szőlőterület nagysága a XIX. század végén 449 k. hold), ma 2761 k. hold. Az elmúlt 30 év alatt tehát a község határa 1200 k. holddal gyarapodott, a lakosság száma azonban fogyott. Tekintve a község határának változóságára, az alábbiakban a helynév vizsgálatoknál a Cserszegtomajjal határos város, községek (Keszthely, Gyenesdiás, Rezi stb.) közelebbi helyneveivel is foglalkozom. II. . A levéltári anyagban, nemkülönben a korábbi térképeken időrendi sorrendben a következő helynevek fordulnak elő: 1357: Tolmaj (Holub). 1421: Tolma (u. o.). 1427, 1474, XV—XVI. sz. forduló: Thomay (u. o.). 1513: Keszthelytomaj (u. o.). 1628: Cserszegi szőlők említve (Bontz, 382). 303