A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Vajkai Aurél: Cserszegtomaj helynevei
1650: Bakáts Sándor ajándékozó szőlőlevele az Agyag szőlőhegy szélén erdőből irtott szőlőről szól (CSL). 1654: Tomaji Kőháti szőlő (Bontz, 382). 1674: Cserszeg, Tomaj, Agyagh, Újhegy puszta. 1675: Keszthel Tornaion Kis Marton puszta helet ... egy pusztát földeivel és rétijeivel edjütt, melliet tot országiak helienek hínak... (CsL). E pusztahelyhez földek, rétek tartoztak, tehát e vidéken a szőlőn kívül már akkor is szántóföldmíveléssel foglalkoztak. 1695: Kenyeres György végrendeletében a Csókakő alatt egy darab rét, az Agyagon pincés szőlő szerepelnek (CsL). 1698: Cserszeg hi határban szőlő, Cserszeghi Promontorium (CsL). Bükköd (Bontz, 382). 1699: Farkashegy (KL). 1736: Az Agyagi szőlőhegyen Csizmazia Péter birtoka: szőlő, szántó, kaszáló pincével (CsL). Agyaghi Szőlő Hegy, Csókakő folyása. Agyaghi Helységbeli bírák. Cserszeghi, Agyaghi és Kűháti Helység öreg bírája (CsL). 1737: Mohosmái, Agyag, Tokaj, Cserszeg szőlőhegy (az 1732-től vezetett cserszegi hegyközségi jegyzőkönyvben (CsL). Egy adás-vételi levélből: a kőháti promontoriumon a gróf fundusán levő szőlő hajlékokkal és lábjával együtt (CsL). — Mohosmái, Agyagbul, Tokaibul, Cserszegrül hegymesterek (CsL). 1. Cserszeg helység pecsétje egy 1853. évi végrendeletről. 1. Petschaft der Gemeinde Cserszeg auf einem Testament vom J. 1853. 1. Le sceau de la commune Cserszeg, sur un testament de l'année 1853. 1. Печать села Черсегтомай на тестаменте 1853 Г1739: Cserszeghi, Koponári, Tokaji hegyrül, Agyagrul, Keő hátrul hegymesterek (Cserszegi hegyközségi jegyzőkönyv). 1741: Cserszegi Promontoriumban Festetics fundusán levő szőlő hajlékokkal (egy adás-vételi levélből). • 1743: Mohosmány, Koponár, Agyag, Tokaj, Cserszegh (CsL). 1745: Koponári hegyen szőlő épületeivel (Festetics adománylevél). 1750: Cserszegi, agyagi, és kőháti egybefoglalt helyiség (CsL). A Csókakő folóra dűlő szőlő mellett egy hold szántó, rét, az utóbbit sűrűből (iharos, kökénytüske) irtották (CsL). 1752: Cserszegi Agyagi és Kőháti egybefoglalt nevű Helységh artikulusait megerősíti „Föstetits" uraság (CsL). 1769: összeírták a diási, cserszegi, nagytomaji hegyvámos szőlőket, öreg emberek sem emlékeznek a szőlők telepítésére, tehát ezeket jóval 1715 előtt telepítették (CsL). A Festetics Levéltár 1769-ből egy igen szépen rajzolt és eléggé pontos, részletes térképet őrzött a Keszthely-környéki uradalomról, s ebből a Cserszegtomajra és a szűkebb környékére vonatkozó részt ismertetem az alábbiakban. A térkép arányaiban némiképp a valóságtól eltér, amennyiben tengelye a Ny— К irányban aránytalanul hosszabb, míg az É—D irányban rövidebb (10—11. kép). A mellékelt vázlaton a főbb útvonalak, az akkor szőlőművelés alatt álló területek láthatók (a vázlaton a szőlőterület vékony vonallal körülhatárolt rész). A térképen azonnal szembetűnik, hogy szerte az egész szőlőterületen már akkor is épületek állottak, valószínűleg présházak, pincék, s nem állandó lakóhelyül szolgáló hajlékok. A mai lakott terület többé-kevésbé megfelel az akkori és épületekkel sűrűn telehintett szőlőterületeknek. A térképvázlaton látható szőlőktől északra (2, 10—23. sz. helynév) és keletre (27—30. sz. helynév) eső terület erdőktől borított, 250—350 méter magas hegyvidék. A térkép feltünteti a két kápolnát (a tomaji 1710 táján, a cserszegi a XVIII. sz. közepén épült), 13 három útszéli keresztet kb. a szőlők bejáratánál, egy kőfejtőt 304
