A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Somogyi Árpád: Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez

kidoboltatta, a „Méltóságos urasság commissiojából", hogy ha valakinek Kuktics János ötvös tartozna, az jelentse a magistrátusnak.

24 1773-ban a magistrátushoz folyamodik Bognár István „tischlér", hogy 15 frt adóssága megfizetésére, valamint két lat és egy nehezék ezüstje visszaadására kötelezzék az ötvöst.

25 Veszprémi szereplésének legszomorúbb részlete 1778. évi beadványa, melyben megrázóan előadja, hogy műhelyének felszerelési tárgyait is „concredálta". Zálogba adta a mesterségéhez való eszközöket: „Stenceleket", rézedényeket, réz gyertyatartót, egy ezüstmetsző ollót, fogókat és próbakövet, magyar gombhoz való vasakat, görbe vasat, csillagos vasat, hamwerőt, két könyvet, melyben mesterségéhez való minden „írásai és rajzolásai benne vannak".

26 Beadványából lényegében megismerjük egy veszprémi XVIII. századi ötvös kis műhelyfelszerelését. 1780-ban Kuktics János ötvös már nem volt életben. Ebben az évben özvegyen maradt felesége házasságot kötött Kartinelli Károly ötvössel, aki az 296 3. Űrvacsoraosztó kupa, ezüst, trébelt, aranyozott, Veszprém ref. egyhez. С. В. M. mesterjegy, 17. sz. 3. Hl. Abendmahlspokal, Silber, vergoldet. Getriebene Arbeit. Veszprém, Reformierte Kirche. Mit ^ Meisterzeichen С. В. M. 17. Jh. 3. Coupe en argent, travaillé au repoussé. Veszprém. Église protestante. Poinçon de maître C.B.M. de XVIIe siècle. 3. Кубок для причащения позолоченное выколотое серебро Веспрем, реформатская церковь, со знаком мастера С. В. М., 17. в. 4. С. В. М. mesterjegy. 4. Meisterzeichen С. В. М. 4. Poinçon de maître C.B.M. 4. Знак мастера С. В. М. oklevelekben Kardinális Károly néven is szerepel.

27 Kartinellinek 1780-ban Veszprémben már incolatusa volt. Csak néhány évig szerepel a városban, de már 1780-ban panaszt emelt Nánai Mihály ellen legénye elcsábításáért.

28 Rövid pályafutásáról a levéltári okmányok árulják el, hogy Veszprémben gyökeret verni nem tudott. Szereplése nyugtalan egyéniségre vall, aki gyakran ellentmondásba kerül a magistrátussal, saját családjával. 1783 után neve már nem fordul elő. Nánai, Kuktics és Kartinelli kitöltik a XVIII. század második felét. Céhen kívüli mesterek voltak, akik legényeket foglalkoztattak. Az 1783-ban Keszthelyen működő Denkovits György ötvös a veszprémi magistrátushoz intézett levelében azt írja, hogy Baizát János ötvöslegény tőle elszökött, úgy tudja több ízben dolgozott Veszprémben is.

29 Kartinelli Károly is előbb ötvöslegényként tevékenykedett Veszprémben, minden bizonnyal Kuktics János műhelyében. Annak halála után vette feleségül özvegyét. Így Kuktics mesterségének gyakorlási jogát örökölte. Hármuk közül a legtevékenyebb Nánai Mihály lehetett. Az írott emlékekből kiolvasható, hogy szín-