A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Somogyi Árpád: Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez

5. Ürvacsoraosztó serleg, ezüst, trébelt, aranyozott. Szentgál, ref. egyház. 1783. 5. Hl. Abendmalspokal; Silber, vergoldet, getrieben. Szentgál. Reformierte Kirche. 1783. 5. Coupe en argent, vermeil, travaillé au repoussé. Szentgál, Église protestante. 1783. 5. Потир для причащения, позолоченное выколотое серебро с. Сентгал, реформатская церковь, 1783 г. tén legényekkel dolgozott, jelentékeny műhelyt tartva fenn. A körülmény, hogy a magistrátus előtt legénycsábítás miatt többször bepanaszolták, mutatja, hogy a legény-szerződtetés, legalábbis Veszprémben, ezidőben sok nehézséggel járt. Talán a feladatok sem voltak akkorák, hogy megfelelő megélhetést biztosítsanak az ott letelepedettek számára. A városi polgárság hátrahagyott leltárai és végrendeletei alapján rekonstruálhatók a feladatok is, amit elláttak Veszprémben az ötvösök. Az egyházi megbízások mellett a veszprémi polgárság részére is dolgoztak. Főleg a viselet és ruházat szükségleteit, ékszereket állítottak elő: dolmányra, mentére való filigrán ezüstgombokat, különféle ezüst csatokat, ezüst hajtűket, boglárokat. 1798-ban Frantz Pál végrendeletében 42 lat ezüst evőeszközről rendelkezett. Csaknem 100 ezüstgomb, laibira való ezüst kapcsok, ezüst láncok, ezüst numizmák voltak hagyatékában. Ezüstből kardot, aranyból gyűrűket készítettek a polgárság megrendeléseire. A veszprémi ötvösök sorát, a XIX. század első felében, 1831 körül Zanetti Lőrincz

30 és 1849 körül Sterk Fülöp zárja le.

31 A veszprémi ötvösök hiteles műveinek felkutatása elkezdődött ugyan, de az eddig jegyzékbe vettek száma 'még mindig csekély. További kutatásoktól jelentősebb eredmények várhatók. Mindenesetre már az eddig ismert művek alapján is kialakul a veszprémi régi ötvösművészet vázlatos képe. A néhány hiteles alkotás nem maradt el művészi színvonal tekintetében a többi dunántúli városétól. Kőszeghy Elemér egy kéziratában a legrégibb veszprémi ötvösemléknek a református templom ezüst kannáját tekinti

32 A hólyagos talpon álló kanna hasábos testét, élein, alul és felül virágos díszítésű hólyagok ékítik. Kétszer tagolt fedelén hólyagkoszorúban virágok, tetején fenyőtoboz. ívelt füle címerpajzsban végződik. Kideríthetetlen, hogy milyen adatok alapján sorolta be Kőszeghy Elemér a veszprémi kupát a XVII. századi veszprémi ötvösművek közé. Az azon levő C. B. M. monogramot a legrégibb veszprémi mesterjegynek tekintve. (4. kép). Életműve kötelez bennünket, hogy véleményét elfogadjuk anélkül, hogy a vonatkozó forrást ma ismernénk. A kupát gazdag trébelt és vésett növényi ornamentika borítja, különösen finom vésett részletekkel. Utóbbi imotívumkincse feltétlenül magyar mester művére utal. A trébelt részletek se mutathatnak augsburgi, vagy más német forrásokra

33 (3—4. kép). A XVII. század végétől a XVIII. század harmadik negyedéig terjedő időszak veszprémi készítési ötvösműveinek azonosítása hátra van még. A XVIII. század harmadik negyedéig nem találunk jelzett, hiteles veszprémi ötvösműveket. 1783-as évszámot 297