A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Somogyi Árpád: Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez

2. Úrvacsoraosztó serleg részlete. Tótvázsony, réf. egyház. 2. Detail vom Hl. Abendmalspokal, Tótvázsony, Refor­mierte Kirche. 2. Détail du ciboire. Tótvázsony, Église protestante. 2. Деталь потира для причащения, Тотважонь, реформат­ская церковь. Iában kupakosárban ülnek. Kupakosarukat vagy kupájukat a talppal azonos módon tagolták mező­nyökre, díszítésüket is azonosan alakították ki. Nánai Mihály tótvázsonyi kelyhének talpcikke­lyeiben a díszítmények is provinciális mester mun­kájára mutatnak. (2. kép). Ornamentikában túl­szárnyalta őt egy barokk-kori, eddig ismeretlen veszprémi ötvös, kinek egy nagyszerű alkotása ma­radt fenn a megye területén, megőrizve Veszprém város ötvös bélyegét is. Nánai Mihály kortársa volt Kuktics János. 1764 körül megvette Grünschnek Antalné házát Veszp­rémben és ezzel kezdődött itteni viszontagságos élete. 17 A jelek szerint Bécsiből jött. Szorgalmas, de szegény mesterember lehetett. Nánai Mihály élet­rajzával szemben, az övé hányt-vetettnek bontako­zik ki az oklevélből. Sokszor perbe fogták a város­ban. Már letelepedése után kellemetlenségei tá­madtak. A ház amelyet megvásárolt, „annyira el­rongálódott" hogy azonnali kijavítás elmulasztása esetén nem lehetett benne lakni. Ez hosszú peres­kedést váltott ki: 1768-ig tartott és sok fáradtságot, pesti utazást, költséget jelentett. A periratok mu­tatják, hogy Kuktics János letelepedését követő ház­vásárlása sokat foglalkoztatta a hatóságokat. Már 1765-ben zálogba vették összes ingó- és ingatlan ja­vait 100 rhenusi forint kölcsön miatt, melyet Ányos Antaltól kapott. 18 1766-iban a körülötte felmerülő ál­landó anyagi nehézségeik miatt a veszprémi tanács kimondja: a jövendőben „nem teherbíró" embert a városi polgárok sorába beiktatni nem lehet. 19 1765-ben berendezkedik, Bognár István asztalos­mester bútort készít számára. Számlájából a többi között kiderül: csinált számára három darab fát, melyen az ezüstöt szokták reszelni. 20 1767-ben „de­termináltatott", hogy Kuktics János ötvös javait eladják és a bevételt hitelezőinek tartják fenn. 21 1769-ben ezüst finomság vizsgálására használt pró­bakő miatt a város cmagistrátusa előtt pereskedik Paniez Erzsébettel, 22 1770-ben a városi magistrátust felkeresi Szokoly József és panaszt tesz Kuktics Já­nosra. Megállapodást kötött az ötvössel egy kard és egy aranygyűrű elkészítésére, ezért 32 ezüstöt adott át neki. Mivel a munka még nem készült el, kéri a magistrátus közbenjárását. 1771-^ben Horváth Pál kanonok kelyhet készített vele. 23 1770-ben a város 295

Next

/
Thumbnails
Contents