A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Somogyi Árpád: Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez

2. Úrvacsoraosztó serleg részlete. Tótvázsony, réf. egyház. 2. Detail vom Hl. Abendmalspokal, Tótvázsony, Reformierte Kirche. 2. Détail du ciboire. Tótvázsony, Église protestante. 2. Деталь потира для причащения, Тотважонь, реформатская церковь. Iában kupakosárban ülnek. Kupakosarukat vagy kupájukat a talppal azonos módon tagolták mezőnyökre, díszítésüket is azonosan alakították ki. Nánai Mihály tótvázsonyi kelyhének talpcikkelyeiben a díszítmények is provinciális mester munkájára mutatnak. (2. kép). Ornamentikában túlszárnyalta őt egy barokk-kori, eddig ismeretlen veszprémi ötvös, kinek egy nagyszerű alkotása maradt fenn a megye területén, megőrizve Veszprém város ötvös bélyegét is. Nánai Mihály kortársa volt Kuktics János. 1764 körül megvette Grünschnek Antalné házát Veszprémben és ezzel kezdődött itteni viszontagságos élete.

17 A jelek szerint Bécsiből jött. Szorgalmas, de szegény mesterember lehetett. Nánai Mihály életrajzával szemben, az övé hányt-vetettnek bontakozik ki az oklevélből. Sokszor perbe fogták a városban. Már letelepedése után kellemetlenségei támadtak. A ház amelyet megvásárolt, „annyira elrongálódott" hogy azonnali kijavítás elmulasztása esetén nem lehetett benne lakni. Ez hosszú pereskedést váltott ki: 1768-ig tartott és sok fáradtságot, pesti utazást, költséget jelentett. A periratok mutatják, hogy Kuktics János letelepedését követő házvásárlása sokat foglalkoztatta a hatóságokat. Már 1765-ben zálogba vették összes ingó- és ingatlan javait 100 rhenusi forint kölcsön miatt, melyet Ányos Antaltól kapott.

18 1766-iban a körülötte felmerülő állandó anyagi nehézségeik miatt a veszprémi tanács kimondja: a jövendőben „nem teherbíró" embert a városi polgárok sorába beiktatni nem lehet.

19 1765-ben berendezkedik, Bognár István asztalosmester bútort készít számára. Számlájából a többi között kiderül: csinált számára három darab fát, melyen az ezüstöt szokták reszelni.

20 1767-ben „determináltatott", hogy Kuktics János ötvös javait eladják és a bevételt hitelezőinek tartják fenn.

21 1769-ben ezüst finomság vizsgálására használt próbakő miatt a város cmagistrátusa előtt pereskedik Paniez Erzsébettel,

22 1770-ben a városi magistrátust felkeresi Szokoly József és panaszt tesz Kuktics Jánosra. Megállapodást kötött az ötvössel egy kard és egy aranygyűrű elkészítésére, ezért 32 ezüstöt adott át neki. Mivel a munka még nem készült el, kéri a magistrátus közbenjárását. 1771-^ben Horváth Pál kanonok kelyhet készített vele.

23 1770-ben a város 295