A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Somogyi Árpád: Adatok a veszprémi ötvösség történetéhez

János ötvösmester neve, aki „német-ötvös"-ként is szerepel a forrásokban.

9 A XVIII. század közepén más ötvösök telepedtek le, fejtettek ki Veszprémben működést. 1751 körül merül fel először Nánai Mihály neve, aki a köveckező fél évszázad alatt Veszprémben tevékenykedett, úgy is mint az ötvösök vezető egyénisége, úgy is mint a városi igazgatásban szerepet játszó személyiség. 1751-ben az összeírásokban már szerepel.

10 Nevével a következő évtizedekben ismét találkozunk, hol az ötvösök, hol a város életében vezető tisztséget betöltő polgárok között. Pl. 1765-ben vásárbíró, 1770-ben szabad vajda, 1774-ben tanácsbeli.

11 1770 júliusában Kuktics János ötvös perbe fogja a városi tanács előtt.

12 Kuktics beadványában arra hivatkozik, hogy korábban már panasszal fordult a tanácshoz Nánai Mihály ellen, amiért legényeit elcsábította. Előadja, hogy akkor a tanács olyan „senten294 1. Úrvacsora osztó serleg, ezüst, trébelt. Tótvázsony, ref. egyház. Nanai Mihály veszprémi ötvös műve. 1761. 1. Hl. Abendmalspokal, Silber, getrieben. Tótvázsony, Reformierte Kirche. Arbeit des Veszprémer Silberschmiedes Mihály Nánai. 1761. 1. Ciboire en argent, au repoussé. Tótvázsony, Église protestante. Oeuvre de Mihály Nánai, orfèvre de Veszprém. 1761. 1. Потир для причащения, выколотое серебро, с. Тотважонь, реформатская церковь, работа веспремского ювелира Михая Нанаи, 1761 г. liât" hozott, hogy amennyiben a jövőben ez a cselekedet bármelyik mester részéről megismétlődne, úgy érdemes büntetést fognak rá kiszabni. Kuktics János hivatkozik továbbá arra, hogy ő Válban tartózkodott és mire onnan visszatért, Nánai Mihály elcsábította legényét. Nánai megbüntetését kéri. Az oklevelekből az ügy további kimenetelére nem derül fény. 1774-ből kelt irat szerint Veniger József pert indított Nánai Mihály ellen 350 frt-ért, annak kamataiért és összes költségeiért. Tanácsbeliek mentek ki az ötvös házához és annak egész házát, „circum ferentiájával exequálták, realiter és effektive assignálták" és átadták a „creditornak".

13 1780-ig megtartotta Nánai tisztségeit a városnál. Ebben az évben folyamodványt adott be, melyben előadta, hogy a közügyek lekötik, az ötvösségben keveset tud dolgozni.

14 Lemond a tisztségéről, korára hivatkozva megjegyzi, hogy nehezen viseli már a fáradságot. Űgylátszik kisebb megbízásai azonban ezután is voltak a várostól, — 1791-ben 25 ft-ról 35 ft-ra emelik fizetését. 1793-ban „fertály mester" megbizatásáról is lemond. 1801-ben a Buhim-völgy utcára kiterjedő kertjével együtt „öreg Nánai Mihály" eladja házát. Tekintélyes ingatlan lehetett, ugyanis vételárát 1300 frt-ban állapították meg.

15 Nánai Mihíály művészetéről fogalmat alkothatunk az 1761-ből való tótvázsonyi kehely alapján.

16 (1. kép). A trébelt fehérezüst kehely ornamentikáját a baroikk-kori ötvösség díszítőkincseiből merítette. Korának kehelytípusát jellemzi a három bordával mezőnyökre osztott talp. Az egyes mezőnyök trébelt kagylódíszekkel ékesítettek. Bécs felől érkezett hazánkba ez a stílus. Nánai Mihály műve a bécsi mintájú kelyhek szerényebb, provinciálisabb változata. Fő ékessége a kagylódíszes talp, míg nodusza szögletes balluszter idomú. Utóbbit viszont a kor egy másik ikehelytípusától, a sokszögű, vízszintes irányban többször tagolt, kupola idomú talpas kelyhektől kölcsönözte. Nánai művében így a barokk-kori ikelyhek két stílusirányzata egyesül, amit sima kupája is igazol. Az osztott talpú, mezőnyökben ornamensekkel ékes kelyhek ugyanis álta-