A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)
Mihalik Sándor: Stingl Vince családja
A hozzátartozó kertben lévőségeket ezen kívül külön 249 forintra becsülték. A házbeli bérlak közül említik Stróbl szabó, Dittmayer kesztyűs, Jochard kalapos, Augl csizmadia, Riedl cipész és Stockinger csatkészítő mestereket. Húsztól ötven forintnyi, összesen 182 forint 20 krajcárt kitevő hátralékban vannak. Az élelmiszerkészlet: 10 véka gabona (á 4 forint), 4 véka búza (á 5 forint), 30 véka zab (á 3 forint), 30 „font" disznózsír, 3 „Laab" sajt (á 5 forint) és 215 „font" só volt, 203 forint 31 krajcár becsértékében. Darabonként 50 forintot érő 4 ló, 16 forintot érő anyadisznó és darabonkint 4 forint értékű 4 süldőből állott a 232 forintra becsült állatállomány. Az ezüstneműk és vegyes dolgok sora a következő volt: 1 ezüst zsebóra (25 forint). Négy 12 latos kanál és 8 ezüst kávés kanál (á 2 forint) 36 forint. 1 kerek kalap (3 forint), 1 kékposztó Kaput (15 forint), 1 kékselyem Vestie (ünneplő) (2 forint). 1 „mangin etene" nadrág (3 forint), 2 pár csizma (10 forint), 8 ón tál, 12 ón tányér (amelyek 26 „fontot" nyomnak á 51 krajcárjával, tehát) 22 forint 6 krajcár összértékben. Két kemény ágy (á 7 forint) 14 forint. Hat Tucheten (takaró) darabonkint 5, tehát 30 forint értékben. Tíz fejvánkos (á 3 forint) 30 forint, 2 karton huzat (á 1 forint) 2 forint, 1 puha fekhely 1 forint 30 krajcár, 6 len lepedő (á 2 forint) 12 forint, 1 kis tükör 2 forint, 1 kirakott, veret nélküli 3 fiókos szekrény és egy asztaldísz (Aufsatz) 5 forint, 1 ovális keményfa asztal (5 forint), 2 keményfa kihúzós szekrény, 3 fiókkal veretek és vasalás nélkül (12 forint), 4 nádszék (5 forint), 3 nagyobb kép (á 30 krajcár) 1 forint 30 krajcár, 5 kisebb kép (á 20 krajcár) 1 forint 40 krajcár, 1 nagyobb sárgaréz gyertyatartó 30 krajcár, 2 vörösréz lábas (á 4 forint) 8 forint, 1 vörösréz sajkácska és 1 üst 4 forint 30 krajcár, 2 vaslábas 3 forint, 2 vörösréz lábas (5V2 font súlyú) 4 forint 57 krajcár, 1 vörösréz kisebb mosogató üst (5 font nehéz), á 18 garasával 4 forint 30 krajcár és 1 nehéz mérleg 60 forint, összesen tehát 232 forint értékben. A Stingl Lipót-féle hátrahagyott vagyon e becslés szerint tehát 14 375 forint 14 krajcárt érő volt. Erre azonban 5876 forint 54 2 /s krajcár, igen jelentékeny teher esett. A terhekből az 1806/7. évre kivetett 158 forint 20 krajcár katonai adóhátralék emelkedik ki. Temetési költségekért 150 forintot, a gyógyszerésznek is 150 forintot kell téríteni. Ezután az évek óta nem fizetett, ide-oda való tömérdek adósságokat összegezték: „Johann Georg Molitor" az 1807. április 1-én kelt kötelezvény alapján 1000 forintot, kamat fejében 28 forintot 3Vs krajcárt követelt, „Michael Mühl" az 1803. szeptember 29-i kötelezvény 500 forintját és kamatként 26 forint 35 4 /s krajcárt, Tschöch lábbeli készítő (suszter) az 1804. október 7-i kötelezvény alapján 709 forint ós az 1806. október 22-től járó IV2 évi kamat után 36 forint 54 4 /e krajcárt, Froische Mihály az 1806. január 18-i kötelezvény alapján 1000 forintot és az 1807. január 18-tól október 22-ig eső 9 hónapra és 4 napra 5% kamatként 38 forint 3Vs krajcárt, Edelmoser üveges mester az 1801. április 22-én kelt kötelezvény alapján 400 forintos tőkét és az idei évre eső félévi kamatért 12 forintot, a további időre 4 forint 3 krajcárt követel. Íme, kiviláglik, hogy Stingl Lipótot már 1801-től kimutathatóan súlyos adósságok terhelték, kamatok fizetésének gondjai gyötörték. A 4000 forintos főgondokon kívül ott voltak még az „apró" adósságok, a „kisebb" összegeket feltüntető, „de végösszegükben sokra rúgó számlák, költségjegyzékek". Mint például: „Herr Ruseck" követelése kötelezvény nélkül 50 forint, Donner alezredesnek („Obrist—Lietenant") egy „Eissler Conto"-ért 115 forint 52 krajcárt, Hausenauer Mártonnak az épületfáról szóló 333 forint 22 krajcáros számlája sem voltak kifizetve. Resner András kerékgyártó-bognár 32 forint 16 krajcárt, Manninger Mátyás patkoló-kovács 93 forint 47 krajcárt, Prosswimmer mester nyerges számlája 40 forint 38 krajcárt, Kayser Gottfrid kereskedő 30 forint 29 krajcáros számlát nyújtott be. Mühlhofer Mihály „Kronenwirth" 70 forint 42 krajcárt követelt „für die, denen Pferden in dem Würtshaus ertheilte Unterkuft und Jourage", Riedl Jakab suszter 10 forintot, Stockinger János csatkészítő 6 forint 10 krajcárt, a vásárolt só maradékáért 33 forint 29 krajcáros követelést állítottak be a vagyon-összeírásba. Ilyképp, ezeknek betudásával a 14 375 forint 14 krajcáros vagyon tiszta maradványa 8498 forint 19 e /s krajcár. Minthogy az örökhagyó a házába örökségi vagyont nem vitt, hagyatékát olyképp osztják meg, hogy az egyik fele özveggyé vált feleségét, a másik fele a hat gyermeket egyenlő arányban illeti. Ezek szerint Stingl Vince 708 forint ll s /e krajcár értéket örökölt az apjától 1807-ben. De mindezeken felül özvegy Stingl Lipótné kezeinél ott volt még Wimmer rézműves özvegyének, Katalin asszonynak az az ajándékozó-levele, mely szerint hagyatékából, elhalálozása esetén, az öt Stingl gyermek együttesen 1000 forintot örököl. Végezetül is a tárgyalásokat azzal a határozattal zárták le, hogy a Stingl gyermekekre eső házból, kertből, valamint a 4249 forint 9 4 /s krajcárra jutó 274
