A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Kozák Károly: Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümergi várból

annak lehetősége is, hogy az Iparművészeti Múzeumban őrzött kályhacsempe H és P, valamint a sümegi várban talált kályhacsempetöredékek M és F betűi, monogramjai esetleg nem a tulajdonos, hanem a készítő mester nevét jelzik. A fentiek alapján feltételezhető lenne, hogy a sümegi várban feltárt 1670-es évszámú kétfejű sasos kályhacsempe helyi mester készítménye, amely feltehetően rokonsági kapcsolatok révén még a XVII. század végén elkerült Tüskevárra, ahol még e század elején is használták e kályhacsempe mintakincsét. A kérdés végleges eldöntéséhez azonban még további kutatás szükséges. Nem tudjuk ugyanis még azt, kinek a monogramja a címer felső sarkaiban levő M F toetű. A monogram alatti ING INS feltehetően IN GINS csoportosításban adja a helyes szöveget,

39 amely szerint az eredeti kályhacsempe Kőszegen (GINS = GÜNS) készült volna. Ez el is képzelhető. Hozhattak Kőszegről egy kályhát a sümegi várba, de ez esetben miért nem a püspök monogramja van a címerben

? Reméljük, e kérdésekre is feleletet ad majd a további kutatás, amelynek egyik feladata lesz majd Sennyei István vasmegyei — elsősorban kőszegi — kapcsolatainak felderítése. Kozák Károly JEGYZETEK 1 Katona Imre a habán kerámiáról írt dolgozatában már említést tesz a sümegi várban előkerült habán edényekről a „Művészet" c. folyóirat III. évf. 7. számában. 2 Koppány T.—Kozák K.: A sümegi vár. Budapest, 1958. s A sümegi várban előkerült, e dolgozatban közölt leletek a keszthelyi Balatoni Múzeum külön leltárkönyvében, S. jelzéssel vannak beleltározva. Az 1663-as évszámú habán kancső méretei: m: 13 cm, sz. á.: 6,8 cm, f. á.: 7 cm. Ltsz.: S. 60. 3. 17. 4 Méretei: m: 14,5 cm, sz. á.: 8,3 cm, f. á.: 7,8 cm. Ltsz.: S. 60. 3. 18. 5 Az IHS monogrammnak a jezsuita címerben ismert formája már a középkorban kialakult, amikor a H betű szárát hosszúra húzták és az arra keresztbe húzott vonallal kialaktották a kereszt jelét. Az ilyformán kialakult monogrammot sziénai Sz. Bernardin terjesztette el 1427 körül. A monogramm alatti három szeg már az 1365-ben alapított és 1668-ban megszüntetett jezsuáta szerzetesrend pecsétjén is előfordul. A jezsuiták már egy ismert és törekvéseiket legjobban kifejező jelet választottak címerképül, amely egyben a szerzetesrend nevét is magában foglalja. A monogramm nagy elterjedettsége azonban a jezsuiták működése során következett be. A rend nagy és három kis pecsétjén is e jel található. (J. Grootens S. J. : Hetzegel van de Sociäteit van Jesus. Studiän-Katholiek cultureel tijdschrift, új sorozat, 72. évf. 134. rész, 1940. 195—202. Malmberg, s-Hertogenbosch. A fenti adatokat Nagy Ferencnek köszönöm. A rend legrégibb nyomtatványain, könyvein is megtalálható e jel, de a legújabbakon is. Jacobi Pontari de Societatae Jesu Progymnasiatum Latinitatis, sive dialogorum voluminis tertii pars prior . . . De variis rerum generibus. Editio quinta. Ingolstadii, 1606. (Befelé sugárzó címer keretben a három szeg alatt szív látható.) Egy másik munkában, amelyet trinitárius szerzetes írt, de a nagyszombati jezsuita nyomdában készült, ugyancsak megtalálható a „jezsuita címer", a fentiekhez hasonló formában. (Peregrinatio trigrammatica Phyloteae cum Charitone and dicalam Ulaviae in Pannónia Sacratissimae, et Individu ae Trinitati basilicam .... Per P. F. Marianum. — ezen adatokért P. Nagyfalusy L.nak mondok köszönetet.) 6 Ezt a jelet országszerte megtaláljuk, nemcsak a jezsuiták, hanem más szerzetesrendek templomaiban, falfestményeken, kőbe, fába faragva, sőt fémből kialakítva címereken, kapuk felett, oltárokon és szószékeken egyaránt. Ez a monogramm látható a sümegi plébániatemplom egyik mellékoltára feletti freskón és a szentélyben álló, díszesen faragott padon is, amely feltehetően a pálosok tüskevári templomából került Sümegre. A tüskevári plébániatemplom hajójának boltozatán és a plébánia épületében is egy falfestményen. Kőszegen a jezsuiták, Pápán a pálosok, Zircen és Székesfehérváron a ciszterciek egykori templomaiban éppen úgy láthatók e jelek, mint Gyöngyösön a jezsuiták egykori templomának sekrestyeajtaján, vagy Trencsénben a kegyes tanítórend egykori templomának ajtaján. Ezek mellett kisebb tárgyakon is gyakran előfordul e monogramm: Telegdi Miklós arany mellkeresztje, Padányi Biró Márton veszprémi püspök kehelytakarója, a kőszegi jezsuiták kisméretű sekrestyeszekrénye (XVII. sz. vége), gyűrű (Xántus János Múzeum, Győr), tálca (Budapest, Üjlaky-templom, XVIII. sz.), ostyasütő 1753-ból (Dobó István Vármúzeum, Eger). A sümegi vár feltárása során egy kisebb rézdarabon is hasonló monogrammot találtunk (1961. IX.). A fenti példák világosan bizonyítják e monogramm nagy elterjedtségét. Most mégis megemlítünk még néhány oly darabot, amelynek a dolgozatban tárgyalt habán edényekhez legközelebb állnak. Csányi Károly a magyar 242