A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Balogh Jolán: A vázsonyi kerubfejes töredék

A vázsonyi kerubfejes töredék Az utóbbi évek ásatásai során a legmeglepőbb, a legváratlanabb leletek Nagyvázsonyban kerültek napfényre.

1 A feltárt épületmaradványok beszédesen szólnak Kinizsi Pál építőtevékenységéről, a leletek sokasága pedig otthonának művészi kultúrájáról. A törökverő hadvezér, jóllehet életét a harcmezőn töltötte nehéz, véres küzdelmekben, mégis odahaza nem kisebb mecénása volt a művészeteknek, mint bármelyik olasz műveltségű főpap. Két nagyszabású alapítása, a vázsonyi pálos templom és a vázsonyi várkastély egyaránt melegágya volt a művészeteknek, a késő gótikának éppúgy, mint a korarenaissancenak. Mátyás mecénási példamutatása kedvelt hadvezérében mély visszhangra talált és gazdag eredményekre vezetett. A vázsonyi ásatási leletek között a legjelentősebbek a szoborművek. A „Lovasjelenet" Mátyás renaissanceának példátlanul beszédes emléke. Nem kevésbé fontos darab a kérubfejes töredék

2 (1. kép), amelyet 1960 őszén találtak a várkútban a forrás befoglaló köve gyanánt lefelé fordítva. Szürkés homokkőből faragott dombormű felső bal sarkának a töredéke, rajta három kérubfejecske és néhány felhősáv látható. A töredék kétségtelenül Madonnadombormű maradványa. Mária dicsfényéből némi részlet még látható a jobb szélén, a lefelé tekintő kérubfej mellett. A finoman faragott fejecskék a kora renaissance üde frissességét, harmonikus derűjét sugározzák. Szépségük, finomságuk, tiszta renaissance stílusuk félreérthetetlenül olasz vésésre vall. Nyilván Mátyás valamelyik olasz szobrásza faragta. A budai udvar egyik jeles olasz szobrásza az ún. „Márványmadonnák Mestere" volt.

3 Jóllehet név szerint nem ismeretes, jellegzetes stílusa annál világosabban (mutatkozik meg domborművein, egymással szorosan összefüggő Madonna-kompozícióin. Munkásságát először Wilhelm Bode

4 rekonstruálta, ugyanő adta neki a „Meister der Marmor-Madonnen" szükségnevet (1886). A tanulmányában felsorolt művek későbbi attribuciókkal jelentősen bővültek, de egyben meg is rostálódtak. Magyarországi tevékenységének nyomát először Pulszky Károly

5 ismerte fel a visegrádi lunetta-domborművön (1890). Ma már az emlékek hosszú sorát tulajdoníthatjuk

6 neki, régi és új leleteket egyaránt. A budai palota vörös márvány faragványai közül az ő műveinek tekinthetők a következők: gömbön álló holló

7

; dombormű töredék angyalfej hajzatával

8

; dombormű töredék, felhőn álló puttó lábfejével

9

; fríztöredék gyümölcsfüzért tartó puttóval és Beatrix címerével.

10 Nagyobb szabású művei maradtak fenn Visegrádon: a kápolna lunetta-reliefje, az ún. visegrádi Madonna, fríztöredék tubát fújó puttóval és a szökőkút Herakles-figurája, valamennyi vörös márványból. Ezeken kívül még jó néhány budai és visegrádi töredéken ismerhető fel stílusa és jellegzetes motívumai, jóllehet nem tekinthetők saját kezű műveknek, hanem csak műhelymunkáknak. A Márványmadonnák Mesterének itáliai és magyarországi művei közé harmonikusan illeszkedik a vázsonyi töredék. A legközvetlenebbül a berlini Madonnához

11 (2., 3. és 4. kép) kapcsolódik, a mester fiatalkori művéhez, a visegrádi Madonna közvetlen előzményéhez. A berlini dombormű angyalfejei édestestvérei a vázsonyi kérubfejecskéknek. A széles, mosolygós arcok, a hullámos hajfürtök vonalas rajza, a vonalkás szélű szárny tollak faragása úgyszólván azonos. Ugyanilyen közvetlen analógiákat találhatunk hozzá a mester pistoiai domborművén,

12 a jobb oldali kérubfejecskéken. Nem kevésbé közvetlen kapcsolat fűzi a vázsonyi töredéket a mester magyarországi műveihez, a budai angyalfejhez, ós különösen a visegrádi Madonnához. A felhősávos háttér, a Bambino fürtös hajzata (5. kép), a Madonna köpenye alól kibukkanó kérubfejecske (6. kép), mind szorosan összefüggnek a vázsonyi töredékkel. Nem lehet kétséges, hogy a visegrádi Madonnát és a vázsonyi domborművet ugyanaz a szobrász, a Márványmadonnák mestere faragta. Ami árnyalati különbség mutatkozik közöttük, az a két különféle anyagnak tulajdonítható. A vörösmárvány visegrádi dombormű keményebb, plasztikusabb, de részleteiben elnagyoltabb. A homokkőből faragott vázsonyi relief faragása sokkal finomabb, részletezőbb, felü15 225