A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Balogh Jolán: A vázsonyi kerubfejes töredék

1. Domborműtöredék kerubfejecskékkel. 1. Bruchstück des Reliefs mit Cherubköpfchen. 1. Fragment de bas-relief avec petites têtes de chérubins. 1. Фрагмент рельефа с небольшими головами херувимов. léte rétegesen domborodik, követve a palás szerkezetű anyag rétegeződéseit. A vazsonyi töredék lehetőséget ad arra is, hogy a mester visegrádi tevékenységét jobban tisztázzuk. A vazsonyi töredék jobb szélső kérubfejecskéjének csomókba rakott, vonalkázott szélű felső szárnytollai igen közel állnak a szökőkút egyik címerpajzsát díszítő nagy holló tollazatához, jóllehet az utóbbi faragása durvább. Ez az összefüggés is arra vall, hogy mesterünk nem csupán a Herakles-figurát faragta, hanem része lehetett a címeres kávalapok megrajzolásában és talán egyes lapok kifaragásában is. A Márványmadonnák mestere 1484 körül, vagy kevéssel azután kezdhette meg visegrádi tevékenységét. Ez az évszám az egyik határkő a vazsonyi dombormű készítési idejének a meghatározására. A másik pedig Kinizsi Pál halálának éve, azaz 1494. május 3. Kérdés azonban, hogy hol készült a dombormű? A mester visegrádi vagy budai műhelyében? Avagy az olasz szobrász személyesen ment le Vázsonyba? A töredék helyi jellegű homokkő-anyaga inkább az utóbbit valószínűsíti. Ez esetben a dombormű keletkezési ideje még szűkebb határok közé szorul: 1490 április és 1494 május közé. Mátyás életében, a nagy munkák idején az olasz mester aligha hagyhatta el az udvart. Valószínűbbnek látszik, hogy Mátyás halála után járt Vázsonyban és akkor nyilván nem csupán ezt az egyetlen domborművet faragta, hanem feltehetőleg egyéb szobrászi munkákat is vállalt. Kinizsi valóban nagy művészi igényekről tett tanúságot, amikor Mátyás egyik legjobb olasz szobrászát szemelte ki terveinek megvalósítására. Az aránylag kisméretű Madonna-dom226