A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Egyed Edit: Vetési Albert püspök velencei casulája

Hogy a XV. századi miseruhákon mennyire kedvelték a hasonló jellegű ábrázolásokat, annak bizonyítására elég, ha a Gróf Wilczek gyűjtemény egyházi rendeltetésű, s a XV. század második feléből való szövött sávra hivatkozunk. Ennek kompozíciója, térelosztása olyannyira a hímzett előképek hatását mutatja,

17 hogy mind a sáv alapján, mind pedig hátterében, de még az oszlopokon is, szinte leszámolhatok az öltésnyomok. Ezek a szövött sávok az igen költséges hímzést helyettesítették. (6. kép). A keresztszár képeinek keretelése eltér a törzsön láthatóktól. Míg ez utóbbin a gótikus baldachin kis oszlopaival a XV. század elején kedvelt megfogalmazás, addig a vízszintes száron a két félalak keretelése már reneszánsz elemeket mutat, magyarázható ez azzal is, hogy a szűkebb tér kitöltését a készítő mester már az új igényeknek megfelelően tervezte. (7. kép). A kereszt szárán baloldalt oszlopokon álló félköríves keretben, zöld-sárga árnyalatú selyemmel hímzett ruhában, arany palástban, Mária Magdolna félalakja látható. Jobb kezében kelyhet tart, arcát középre fordítja. Ábrázolása megfelel a keresztény ikonográfia követelményeinek. Ugyan Bűnbánó Mária Magdolnát legtöbbször koponyával ábrázolták, de nem ritkaság kenettartó alabástrom edénnyel való attribuálása sem. A XV—

XVI. századi miseruhákon való szerepeltetése eléggé ritka, alakja legtöbbször a sirató asszonyok között szerepel, vagy mint bűnbánót a pusztában ábrázolják. A XV. századi hímzett miseruhák keresztjének szárán, két oldalt, az angyali üdvözlet volt a kedvelt téma. Felmerül még a lehetőség, hogy esetleg nem Mária Magdolna, hanem szent Borbála látható, kezében a kehellyel, ami ugyancsak szokásban volt. Mivel alakunk fejéről a mártírkoszorú, a kis templom, sőt a pálmaág attribútuma is hiányzik, úgy gondoljak, helyesebb а Mária Magdolnával való azonosítás. A kereszt jobboldali szárán Szent István diakónus félalakja foglal helyet. A jobbra forduló férfi szent a szokásos hálós alap előtt kékkel árnyalt selyem hímzésű ruhában van. Jobb kezében pálmaágat, baljában csatos könyvet tart. Barna tonzúrás fejét a glória veszi körül. Az építészeti keretelés azonos az előzőével. 6. Miseruhára való szövött sáv. Olasz, XV. sz. második fele. 6. Streifen, gewebt für ein Messgewand. Italienisch; zweite Hälfte des XV. Jhs. 6. Bande tissée pour être appliquée sur une chasuble. Travail italien* de la seconde moitié du XVe siècle. 6. Тканая полоса для ризы. Итал&янская работа вторая, половина 15. в. »С ' "' '•""' Рч Л-Щ ' .В А XV. század közepe tájáról származó olasz eredetű paramentumokat átvizsgálva, Szent István diakónus, protomártirra sehol sem sikerült rábukkannunk. Alakját a kor egyházi szimbolikájának megfelelően mindig egyházi ruhában, tonzúrás fővel, pálmaággal, kezében könyvvel ábrázolták, mert az evangéliumot elsőnek hirdette. 215