A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Kiss Ákos: A balatonfüredi középkori templomrom részleges feltárása

3. A keresztelőmedence 3. Taufbecken. 3. La cuve baptismale. 3. Крестильная купель. tek.

2 Hasonlókat ismerünk sok más között a budai vár Zsigmond-kori részletei között, a soproni Fabricius házból, ugyancsak Sopronból az ún. Káptalanteremből és a Szent Mihály templom bordái között. Innen a bordaféle öt különböző változata ismeretes.

3 A diadalív falpilléreinek épen maradt lábazata általánosan ismert a hazai gótikus formák köréből (2. kép). Az ilyen, alul gúla alakban végződő, ferde síkkal elmetszett profiloknak — piramisos metszéseknek is nevezhetnők — nemrégen szép példái kerültek elő a budai vár déli nagy csarnokpillérein, a nagy nyugati védőudvar kapujánál és a várpalotából egyebünnen.

4 Nemcsupán a magyarországi gótikus építészet körében, de a környező cseh és egyéb területek hasonló időkből származó emlékein is igen elterjedt. A boltindítások három helyén maradt gyámköve (2. kép) a legegyszerűbbek közül való, a boltozati kőbordákhoz hasonlóan ezek is a Balaton környék permi vörös homokkő-anyagából készültek. Profiljuk felébe metszett oktogonális, amely élben megtörve képez lefelé öt lappal határolt kúpforma idomot. Megfelelőit a XIV. sz.-i és a korai XV. sz.-i magyar falutemplomokból ismerjük, ilyen formák voltak a lebontott csecsei templom gyámkövei is.

5 A szentély berendezéséből a középponti helyet elfoglaló oltár egyszerű téglalap alakú asztalszerű kőemelvény volt, tetejét egy darabból faragott vörös homokkő lap fedte; ennek azonban csupán egy nagyobb méretű darabja került elő, az oltártól távolabbi helyről. Maga az oltárépítmény habarcsba rakott kőfalazás volt. A szentély egykori kőpadlója előtte maradt meg legjobb állapotban. A feltárás legjelentősebb lelete a diadalív és a hajó északi fala közötti szegletben került elő. Ez a templom keresztelőmedencéje (3. kép). Jó minőségű, világos színű kemény mészkőből faragták. Némileg hornyolt négyzetes talapzaton áll, ebből nő ki a felfelé némileg szélesülő pillérforma törzse, négy sarkán elmetszett élekkel; ezek alól egy-egy golyótaggal díszítettek. Felette kisebb sarok és nagyobb középpiramistagok átmenetével szélesedik ki a medencerész. Szélei körös-körül letöredeztek, arról az erős pusztulásról adva hírt, amelynek az egész épület áldozatul esett. A keresztelőmedence mai alakjában 70 cm magas. A magyarországi gótikus emlékanyagban eléggé egyedülálló forma, távolabbi társait is falusi templomokból ismerjük. Kő keresztelőmedencék inkább Erdélyben fordulnak elő, a Felvidéken a bronzmedencék a gyakoribbak. Mai határaink között a Nógrád megyei egyházasgergei keresztelőmedence egyszerűbb változata a balatonfüredinek.

6 Igen figyelemreméltó a szepesszombati templom kőmedencéje. A sopronbánfalvai Mária Magdolna templom belsejében ugyancsak a hajó bal oldalán, a diadalív által bezárt sarokban a szöglethez csatlakozó kis kőemelvényen áll egy ilyen, egy darabból faragott keresztelőmedence, ennek törzse azonban hengeres oszlop (Erősen kiegészített).

7 A sopronbánfalvai templom gótikussá formálása a XV. sz. első évtizedeiben történt, ekkor kapta talán a keresztelőmedencét is, amely ebben az esetben talán nem helyesen nyerte romáiníkori lábazat kiegészítését. Az egyházasgergei medence is a XV. sz.-ra megy át. A balatonfüredi emlék szép kristályos formáival még a XIV—XV. sz. fordulójának, vagy talán még a XIV. századnak ízlését mutatja. Ugyancsak a hajóból került elő az egészen egyszerű, durva kivitelű szenteltvíztartó; egy 10 cm átmérőjű és ugyanilyen mélységű vájattal bíró megmunkálatlan mészkődarab. A templom belseje vakolt, egyszerű falfestése a belső elborító törmelékből volt megállapítható; ezt később, bizonyára a reformáció idején fehérre meszelték, ennek nyomai a szentély falrészein ma is több helyen láthatók. A templomtérből kikerült törmelék egyébként a felső falrészek, a leszakadt boltozat és a tetőzet egykori anyagából állott. Ebből a tetőfedés módját is meg lehetett állapítani; cserepei lapos és kúpos formájúak voltak. Házi kerámia maradványai is előkerültek; ezek a vörös, részben 11* 163