A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Veszprém, 1964)

Fettich Nándor: A jutasi avarkori temető revíziója

JEGYZETEK i Gy. Rhé und N. Fettich, Jutás und öskü, zwei Gräberfelder aus der Völkerwanderungszeit, in Ungarn, mit einem anthropologischen Anhang von L. Bartucz, Prag, 1931, „Seminarium Kondakovianum". 2 III. Kapitel. Westliche Elemente im Fundmaterial von Jutas, IV. Kapitel. Orientalische Elemente im Fundmaterial von Jutas und öskü, V. Kapitel. Westliche Elemente auf orientalischen Typen im Fundmaterial von Jutas und öskü. s Fettich N., Győr a népvándorláskorban, Győr, 1943. 46. о. 3. 4 Gy. László, Études archéologiques sur l'histoire de la société des avares. Arch. Hungarica, XXXIV, Budapest, 1955. 5 Jutas und öskü, továbbiakban Jö, 11. о. в Arch. Értesítő 1923—26. (158., 168., 170. о.), 1930. (137., 140. о.), 1931. (68. О.), 1934. (65., 147. О.), 1941. (139., 186—188., 190. О.), 1943. (149., 151., 166. О.), 1944—45. (284. о.), 1960. (160., 163. о.). 7 N. Fettich, Zum Problem des ungarländischen Stils II, Eurasia Septentr. Antiqua, IX, Helsinki, 1934, 310. sk. o. в P. Paulsen, Der Stand der Forschung über die Kultur der Wikingerzeit, 22. Ber. der röm.-germ.- Komm. 1932, Frankfurt am M., 1933, 182. skk. o. 186. skk. o. 9 I. Bona, Die Langobarden in Ungarn, Acta Arch., 1956, 194., 240. о. és passim.- J. Werner, Die Langobarden in Pannonién, München, 1962, 191. о. (index). 10 Veszprémvármegyei avar emlék, Veszprém, 1924, 28. o. n Kuzslnszky B. bélyeges római téglát hozott be Jutásról a Magyar Nemzeti Múzeumba: Arch.-Ért., 1902, 86. o. Közelebbi lelőhelye ismeretlen, föltehető azonban, hogy a jutási római telepről származik. 19 Jö 61. o. is A. Alföldi, Untergang der Römerherrschaft in Pannonién, 2, 1926. — A griffes-indás emlékek készülésének kora a 7. sz. utolsó évtizedei és a 8. század: A. Marosi— N. Fettich, Trouvailles avares de Dunapentele, Arch. Hung. XVni, Budapest, 1936. 99 o. I* E bronzok képe: Jö, И. t. 21—23. 15 Jö, 25. о. is I. Bona, i. m. 194. o. 17 A távoli 215. sír kulacsát a kavicsbányászás határán a víz mosta ki. Ezt a körülményt azonban nem lehet átvinni a 196. sír környékére. A kavicsbányászás által okozott ásatások ugyanis évszázadokkal későbbiek a temetőnél, a 215. sírhoz is csak úgy kerülhetett víz, hogy a kavicsbányászás ezt a sírt elérte. 18 I. m. 208., 211., 213., 215. О. 19 Nála: Abb. 13. 20 Fetich N. Archaelogia Hungarica XXXI. kötetének 47. sk. o. (S. 149 ff). 2t J. Werner—S. Fuchs, Die langobardischen Fibeln aus Italien, Berlin, 1950, Taf. 15, A 72, A 73; 16, A 74, A 75; 17, A 76, A, 77; 19, A 78. Sőt a jutási fibula állatalakja egyedül is előfordul cividalei fibulán: Taf. 30, A 110. Nindezek kora a 7. sz. 1. fele: i. m. 58. sk. o. — A wittislingeni fejedelmi sír áttört korongján a jutási 196. sír fibuláinak lábán levő nyitott szájú állatfej variánsai fordulnak elő, de már csúcsos ajakkal. Lásd a korong rekonstruált képét: J. Werner, Das alemannische Fürstengrab von Wittislingen, München, 1950, 58. o. Abb. 30. L. Bona i. m. 215. o. 22 Werner—Fuchs, i. m. 32—35. t.; 36. t. В 67—70. 23 A Bóna István által rekonstruált fésű-kép összes lényeges vonásában hibás. A fogak túl vastagok és ritkák; számuk fele sincs az eredetinek; a pontkörös minták között a szegfejek egyáltalán hiányoznak; a fogaknál levő keskeny mezőben pedig szegfejek helyett pontkörök vannak feltüntetve, amik az eredeti darabon teljességgel hiányzanak. A csúcsos ajak, amely a II. stílusú állatfejre annyira jellemző, a „rekonstrukción" eltűnt; az egyébként jellegzetes állatfejet Bóna rajzán nem lehet felismerni. 24 Jö, IX. t. 14. 25 Jö, 33. o. 26 Fettich Nándor: Studia Archaelogica, III; kiadás alatt. 27 J. Werner kifejezésével: „Dienerschaft", i. m. 29. o. 28 Jö, 35. o. 28 J. Werner, i. m. 48. o. 30 Bóna szerint, i. m. 240. o. adós maradtam ezzel. 31 I. m. 43. o. 32 Präh. Ztschr. П1, 1911, 181. o. — 32a Mint J. Werner, i. m. 70. o. gondolata. »3 I. m. 68—70, táblákon. 34 i. m. 29. sk. o. 35 i. m. 47. o. 36 Werner, i. m. 49. o., Neu Ruppersdorf. 37 JÖ, III. t. 38 A lelet fontosabb darabjainak fényképe a Jö, III. táblán található. 3» Jö, III. t. 13. 40 Jö, III. t. 15. és 14. 41 Jö, III. t. 5. 4

2 Jö, III. t. 4. 43 Jö, XI. t. 5. 44 Jö, II. t. 21—23. 45 Lásd összeállítását az i, m. 83, o.-n. 46 De nem kopás következtében, amire Werner, i. m. 84. o. hivatkozik. 47 Werner, 48. t. 17. 48 A pfahlheimi korong belső mezeje olyan kereszt, mint a 15. kép 8 alatti, körülötte II. stílusú állatfejek sorozata áttört megoldásban. (Arch. Ért, 1923—26., 167, o. 60. kép.) A gotlandi korongok származása is ugyanez. Központi 106