A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

(1055), Somogyvárt (1091) és Almádot (1121 előtt).3 A falusi templomok építése innét indult ki, a nagy központokhoz közel épülnek az elsők és csak lassan, a XIII. századra népesül be a Balaton környéke a kis templomok tömegével. — Végül mindezek után azt kell megnéznünk, hogyan illeszkedik a Balaton-Felvidék XI—

XIII. századi építészete az akkori Magyarország általános művészeti és ezen belül építészeti képébe. Nem szabad elfelejtenünk Fülep Lajosnak „A magyar művészettörténelem föladatá"ról írt szavait: „Mikor a magyar írott irodalom még el se kezdődik, javaminőségű és mennyiségű, az akkor legkorszerűbb európaival együtt haladó művészet borítja dús növényzetként jóformán az egész ország testét, és virít kicsiny, de gyönyörű virágokban még csöppke helyeken is." Vidékünkről pedig így ír: „Ahol olyan falusi templomok épültek, mint a román korban a Balaton-környékiek, s amilyen az ásatások tanúsága szerint az Alföldön is bőven lehetett,. túrának kellett lennie."

6 ott viruló; kulFalusi templomaink építése I. István király sokai idézett rendeletével kezdődik, amely előírja, hogy minden tíz falu templomot köteles építeni. A később is többször megismételt rendelet hatását! nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a XI. század közepén már állott falusi templom a Balaton környékén.7 A vidék középkori építészetének ezt a kezdeti időszakát legutóbb Entz Géza vázolta fel részletesen, bemutatva, hogy a nagy központok: Veszprém, Zalavár, Tihany és Somogyvár templomai mellett hogyan indult meg a falusi templomok építése a XI— XII. században.

8 A szakirodalom a ma ismert templomokat és templomromokat általában XIII. századinak tartja. Ha azonban egy pillantást vetünk az 1951—53-ban feltárt zalavári XI. századi temetőkápolna alaprajVA