A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Füzes F. Miklós: A vörsi langobard temető növényleletei

ban nem járhatott sikerrel. Az analógia alapján feltehető, hogy lenből (cfr. Linum sp.?) származik. 15. sír. A legszebb és legérdekesebb textilia ebből a sírból került elő: szövetből származó szálasanyag. Találtak itt még 2 fonaldarabkát és egy textiliamaradványt is. a) A fonalak a bronztárgy belsejéből kerültek elő. A nagyobbik darab (2.96. kép 6) hossza 0,9 cm hosszú, a másik ennek a fele. Sodrásviszonyukban, anyagukban és megtartásukban azonosak. Valószínűleg egy darabból valók ési hajdan a szétbomlott textiliát kötötték! vele át. Színük halványbarnás és helyenként zöldesbe játszik. Legvastagabb átmérője 0,92 mm volt A fonál 4 alapsodratból áll, amelyeket „S" irányban sodorták össze. Sodratszáma 14Э körül lehetett méterenként. Az alapsodratok átmérője a felületen 0,49 mm és ezeket „Z" alakban sodorták fonállá. Sodratszámukat megállapítani károsodás nélkül nem lehetett. A meglevő fonalon a sodrás szép egyenletesnek látszik, A meghatározás lenre (Linum sp.) vezetett, hasonló jelenségek között, mint a 9. sír anyagánál. A 306. kép. A 23. sír törtsávolyának tízszeresen nagyított, méretarányos képe Abb. 306. Vergrösserte Aufnahme des Frakturköpers (10 : 1) aus Grab 23. savas kezelés után nem jutottunk olyan szép rostokhoz. b) A szétbomlott textilia darabkája, amely szintén a bronztárgy belsejében volt, véleményünk szerint egységet alkotott a fonállal. A minta sötétbarnás színű rög alakjában, talaj nedves állapotban került feldolgozás alá. A preparálómikroszkóp alatt a mintát keresztülkasul átjáró gyökerek jól megfigyelhetők. Közöttük sárgás-barnás szálakat lehetett megfigyelni, amelyek a száradáskor a tér csaknem minden irányába görbültek. Leletünk szálasanyagot tartalmazónak tűnt már az

1 ásatáson végzett lupe alatti megfigyeléskor is. De ugyanakkor még jobban látszott az is

; hogy minden bizonnyal vászonkötés típusú szövetből származik. A szállítás közben azonban elrendeződése összekuszálódott, s fényképezésnél már csak kevés szál elrendeződése volt látható. Az anyag különleges volta miatt majdnem az egész anyagot felhasználtuk a meghatározáshoz. Mivel háncs-, de legalábbis növényi rostokra gyanakodtunk, a savakkal és egyéb kemikáliákkal való tisztítást eleve mellőznünk kellett, A mechanikai úton nagyjából megtisztított anyag felét morfológiai vizsgálat céljára készítettük ki, a másik felén viszont a kémiai reakciókat végeztük. A szálak mikroszkóp alatt magszőröknek bizonyultak: laposak és szalagszerűen csavarodnak. Néhány helyen a bél is megfigyelhető, de protoplazma beszáradt maradványát nem lehetett észlelni. Néhány rostvégződést sikerült találni. Ezek tompán lekerekedők. A struktúra tehát össze nem téveszthető módon utal a gyapot eredetre. A szálak egy része meglehetősen hasonlít a mercerizált szálakra. Ezt a jelenséget feltétlenül bizonyosfokú lebomlásnak kell tulajdonítanunk. Éretlen szálak is elég gyakoriak a készítményekben. A meghatározás mellett a teljesség kedvéért a mintán kémiai reakciókat is végeztünk. Klórcinkjódos festésre eltolódási vonalak nem jelentkeztek. A sejtfalak azonban intenzív sárgás

1 színűre festődtek, majd lassanként halványbarnásra színeződtek foltosán. Ezeken a helyeken lassanként kékes szín mutatkozott, amely a recens anyagnál hasonló körülmények között az ibolyának felelne meg, A mag327