A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Füzes F. Miklós: A vörsi langobard temető növényleletei

303. kép. А 30. sír pajzsdudorának felerősítése szegeccsel (rekonstrukció) Abb. 303. Befestigung des Schildbuckls aus Grab 30. durch Niete (Rekontstruktion) fonal magasságában a hullámvölgy szélessége 0,99 mm. így a kelme sematikus keresztmetszetét is közölhetjük az 5. rajzon. A sír többi darabjainak szövésmérete hasonló értékeket mutatott átlagértékben. A kiemelkedő bordázaton azonban a szélső láncfonalak hullámvölgybe való csúszása is megfigyelhető. Egyúttal arról is meg kell emlékezni, hogy az egyes darabok a fényképen is jól megfigyelhető módon, függetlenül a bordázottságtól kissé meghajolnak. Ez any304. kép. A 30. sír pajzsfogojának keresztmetszete kiegészítéssel Abb. 304. Querschnitt der Schildgriffes, mit Ergänzung nyit jelent, hogy valamely idomhoz alakult, a bordázattság pedig a kikészített kelme anyagi tulajdonságaihoz tartozott. Ilyen bordázottságot két úton érhetünk el: a) Ha két, vagy több láncfonalrendszert alkalmazunk (félpiké, piké). Ezt azonban el kell vetnünk, mert a szövésmód vászon, a bordázottságtól függetlenül még testhez idomul, második láncfonalrendszert nem találtunk, s hullámvölgybe hajló láncfonal is van. b) Marad tehát annak a lehetősége, hogy az egyetlen láncfonalrendszerű kelmét impregnáló anyagokkal kezelik (keményítő, gyanta, gumi, zsírsavészterek; újabban szintetikus anyagok) és félig száraz állapotban kétprofilú negatív, illetve hengerek közé préselik, húzzák. E módszer mellett szól az egyik félrecsúszott láncfonal is. Sajnos mikroszkópos úton ilyen átitatóanyagot kimutatni nem tudtunk. Mégis ezt az utat kell feltételeznünk, s keményítő, gyanta, esetleg keményebb természetes zsírsavészterféleségű átitatóanyagot kell gyanítanunk az eljárásnál. Mintánkat feltétlenül importárunak tartjuk. Meghatározásához nagyon kevés rostot gyűjthettünk. Rajtuk színezés nyomát nem találtunk. Kemikáliákkal és reagensekkel szemben az 5. sír anyagaihoz hasonló módon viselkedett, struktúrája az előző mintákkal azonos (302. kép 5); tehát a kikészített vászonszövetet is fehérített lennek (Linum sp.) tartjuk. 14. sír. Az itt előkerült szövetek, bár mikroszkóposán jó megtartásúnak látszanak, kevés adatot szolgáltatnak növénytani szempontból. A minták csaknem teljesen a szálasanyagok helyére lerakódott vassókból állanak. Ezért bennük kevés rostot találtunk. Ugyanakkor régészeti szempontból jelentősek. a) A vascsat alsó részéről kétrétegű vászon (296. kép 5) került elő. A vetülék és a láncirány (296. kép 5) között különbséget tenni nem lehetett. Az egyik irányban a fonalak átmérője átlagosan 0,45 mm, amíg a másik irányban 0,22 mm. Sodratirányuk mindkét irányban „Z", a sodratszám viszont már meghatározhatatlan. Meghatározás folyamán a 9. sír vásznaihoz hasonlóan viselkedett. Fehérített lennek (Linum sp.) tartjuk (302. kép 6). b) Az előbb említett csat felső oldalán két kis darabka hullámos felületű textiliát (296. kép 4) sikerült leszednünk. Szövésmódja teljesen megegyezik a 11. síréval. A vászonszövés talajnedves állapotban itt is jól látszott. A minőségi vizsgálat azon305. kép. A 23. sír késtokjának varrása (sematikus rajz) Abb. 305. Die Nacht der Messerscheide des Grabes 23 (schematische Zeichnung) 326