A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963)

Molnár László: A Herendi Porcelángyár a reformkorban

263. kép. Herendi tányér, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, 1843. Abb. 263. Teller von Herend, im Kunstgewerbemuseum Budapest, 184.3. tartó Tanácsnak az így elkobzott árukról, illetve azoknak elárverezéséről, vagy eladásáról. Egyetlen jelentést elegendőnek tartunk kiragadni a levéltári anyagból, ahol bőségesen szerepelnek a felsorolt tárgyak között porcelán edények és készlelek is.46 A hazai két porcelángyár termelése elsősorban mennyiségileg volt elenyésző. A művészi minőség mind a regéci, mind a herendi gyáraknál már megfelelő színvonalat ért el és a választék is állandóan bővült. A termelés igen alacsony szintjét világítja meg az alábbi két hitelesnek mondható adat: Herenden 1847-ben 36 állandó munkás és 14 napszámos dolgozott,

4

''' Két esztendővel korábbi adat szerint az altrohlaui Nowotni-féle porcelángyárban már 577 személyt foglalkoztatnak.48 Ilyen nagyfokú termelésről Herenden szó sem lehetett, ahol az összlakosság száma sem érte el az altrohlaui gyár munkásainak számát. Herend puszta jellegét csak fischer gyára változtatta meg valamelyest, azzal, hogy ott nemcsak a porcelángyártással foglalkozóknak nyílt kereseti lehetőség, hanem más iparágaknak is, de már csak azután, hogy a gyár működött. Ez késztethette minden bizonnyal az ott lakó iparosokat arra, hogy az asztalos, bognár, kovács, kádár, festő és kapcás mesterek közös céh alapításáért folyamodjanak 1845-ben. Céhlevelüket azonban csak hosszas huzavona és ismételt jelentések kérése és beküldése után 1847-ben kapják kézhez.*

9 A porcelán európai kialakulásában a meisseni, a berlini és szentpétervári gyárak jártak az élen és határozták meg hosszabb időre az európai porcelán alapvető forma és díszítés modorát. A nyugati gyárak hatása a magyar gyárakhoz is eljutott, elsősorban a külföldről behozott porcelán edények formájában, valamint azzal, hogy a gyárak szakembereinek első, de még második generációja is külföldi — csehországi vagy ausztriai iskolázottságu. A szentpétervári gyár termékeitől eltekintve, az empír nem hosszú életű európai porcelán forrna és díszítés területén. A hazai porcelángyártásnak az európai után több, mint száz esztendővel későbbi megindulása és annak körülményei hatással voltak a formák; és díszítések fejlődésére. A herendi gyár formavilágának kialakulása bonyolult. A kísérleteket nem, az egyszerű formák irányában folytatták Herenden, hanem a gazdagabb rokokó megoldásokat és azok díszítéseit alkalmazták a helyi gyártási adottságoknak megfelelően. — Meisseni edények alapján alakítja ki Herend a kétféle fonatos-reliefes díszítésű edényeket (263- kép). Ez a forma, illetve ennek szembe'.űnő karaktere jellegzetesen herendivé fejlődött az évtizedek folyamán. A berlini, az ó-bécsi (264. kép), sevresi és schlagenwaldi gyárak hatása is felfedezhetők a herendi edények alapformáinak elemzése során. Azonban ha figyelembe vesszük azt a fontos történelmi tényt, hogy a meisseni gyár az összes többi porcelángyárakra hatott nemcsak azzal, hogy a legelső alapítás volt, hanem; azzal is, hogy a legkiválóbb szakemberek ebben a gyárban dolgoztak, akkor azt a következtetéseket vonhatjuk le, hogy az előbbi gyárak formaanyagában is a meisseni elemek éltek tovább. Tehát végsősoron Herend formavilágának kialakításában a meisseni hatás érvényesült elsősorban. Teljesen összefüggőnek tekintjük a formák származásának eredetével a díszítés — dekor — eredetét is. A jellegzetes „csokor" elrendezés ugyancsak meisseni hatást mutat, Meissenből került ez a szerkezetű díszítés Bécsbe és Sévresbe, majd más kisebb gyárakba. A herendi gyár előbb szükségszerűségből használta a leggazdagabb dekorokat, majd később az előzőkre, mint már hagyományokra visszatekintve, díszítette edényeit és dísztárgyait dús festésű min241